Egy 19. század végén épült belvárosi palota, a kávéházi múlt és egy Szabó Magda regényéből ismert név találkozása a kortárs magyar gasztronómiával: az Abigél Bistro története több egy étterem szimpla felújításánál. A korábban Nonloso néven működő vendéglátóhely új arculattal, Tóth Pál séf vezetésével és profi, ambiciózus csapattal épp most írja újra saját történetét. A cél egy laza, mégis magas minőséget képviselő bisztró, ahol az ízléses tányérok mellett a magyar borok egyaránt élményt kínálnak. Az Abigélben a megszokott belvárosi turistamenü helyett karakteres ízek, alaposan átgondolt vendéglátás várja a vendégeket.

A Zrínyi utcai egykori Burián-ház 1876-ban épült Kallina Mór tervei alapján. Alsó szintjén több vendéglátóegység is működött: a Mocca Kávéház már a 19. század végétől főzte a feketét vendégeinek. Az első világháború után a kávéház bezárt, helyén textilüzlet nyílt.

Horváth PAtrik és Tóth Pál

A második világháborút követően különféle állami irodáknak, később fodrászatnak adott otthont az ingatlan, míg vissza nem költözött falai közé a vendéglátás: a kétezres években a Caffé Subito szolgálta ki itt a vendégigényeket. Innen már a közelmúltba csöppenünk: az Abigél étterem elődje 15 évig Nonloso néven működött a belváros szívében. A tulajdonosok, Horváth Patrik és üzlettársa, Rudas Ferenc 2025-ben határozták el, hogy szeretnének kilépni a turisztikai vendéglátóhely skatulyájából. „Legyen a gasztronómia érték, és legyen az éttermünk megkülönböztethető a környéken található többi vendéglátóhelytől” – összegzi Horváth Patrik tavalyi elhatározásuk lényegét. Egyszerűen szerettek volna a kortárs magyar gasztronómia útjára lépni. A feladat azzal kezdődött, hogy saját maguk számára is meg kellett határozniuk, hol tart ma a honi gasztronómia, mi az, amit Magyarországnak érdemes lenne közvetíteni a turistáknak, valamint a magyar vendégeknek. A munkához a munkaerőpiacon elérhető egyik legjobb szakembert keresték meg, így esett a választásuk Tóth Pálra, akire rábízták a konyha irányítását, és egy új étlap kidolgozását. A séffel 2025 végén kezdték meg a közös munkát.Az újrapozícionálással párhuzamosan átépítették az éttermet is, új arculatot kaptak a belső terek, a konyhát is teljesen felújították. Színházi díszlettervezőt, Takács Lillát bízták meg a belső dizájn átgondolásával, aki gyakorlott a speciális igények kielégítésében.A számos újdonság, fejlesztés után szinte adta magát, hogy a régi nevet is lecseréljék a Nonloso tulajdonosai. Tóth Pál egyik kislányát Abigélnek hívják, így hamar megszületett a döntés, legyen az étterem is Abigél. Ráadásul nem sokkal később valakinek eszébe jutott, hogy az Október 6. utca egyik bérpalotájának udvarán helyezték el azt az Abigél-szobrot is, amely a Szabó Magda regényéből készült sorozatban volt látható. Adott volt immár a név is, és hogy az új márka imázsát még inkább erősítsék, felkérték Soós Csilla, felvidéki ólomüvegművészt, hogy készítsen az étterem számára egy Abigélt ábrázoló alkotást. Aki ma belép az étterembe, azonnal szembe találja magát az egyedi ólomüvegdísszel, amelynek helyén korábban a Pascucci Caffe címere függött.. Lassan megvalósulni látszott a tulajdonosok vágya: olyan helyet létrehozni, ahol szívesen időzik a vendég. Törekvésükhöz nagyon komoly gárdát verbuváltak: a konyhai teamet erősíti Karakas Dávid, Molnár Dávid, Palotai Csaba, és beugróként olykor Elek Richárd is, míg üzletvezetőként Nagy Rita csatlakozott a csapathoz. „Az Abigélnek Tóth Pál arca, de mindenki munkája rendkívül fontos” – hangsúlyozza Horváth Patrik tulajdonos. Tóth Pál érkezésével egyben az irányvonal is kikristályosodott, aki laza, de magas minőséget kínáló kortárs magyar bisztró alapjait tette le, ahol a kínálat meghaladja a „belvárosi gulyás- lángos-kürtőkalács szentháromságot”. „A legfontosabb, hogy ne erőltessük feltétlen az igazunkat, hanem alkalmazkodjunk a változó vendégigényekhez úgy, hogy közben legyen saját stílusunk is” – hangsúlyozza Horváth Patrik. E megállapítás szellemében a tulajdonosok szeretnének kitűnni a környék gasztrozajából, ezért minden szegmensre egyformán koncentráltak. Igyekeztek például minél erősebb borválasztékot kialakítani, a magyar bor iránti tiszteletüket megjeleníteni, megmutatni az értékeinket. Az egyik érdekessége a választéknak, hogy a Zrínyi utcában húzódó Borászok borásza sétányon található összes kiváló borász, pincészet tételei elérhetők a kínálatban. Mindemellett a vendéglátóhely a Sauska ambassador étterme lett, és természetesen rendelhet a vendég külföldi borokat is.A 130 fős az étterem fűtött terasszal is csábít, Horváth Patrik elmondása szerint különösen az olaszok szeretik a hangulatát: télen akár a kinti -5 fokban is vígan elüldögélnek, kvaterkáznak a fűtőtestek alatt. Sok turista egyébként is visszatérő vendég, azaz a lábukkal szavaznak a minőségre.Ehhez azonban jó konyhára, ízekre volt (van) szükség, ha úgy tetszik, jó „szoftverre”, amit a tulajdonosok Tóth Pálban találtak meg. Tányérképei magukkal sodrók (a kerámiák is különlegesek, 1200 fokon égetik ki a Lizipot kerámiaműhelyben), az adagok nem a fine diningot idézik. Vacsorái élményszerűek, de kötetlenek, eltölthetünk az étteremben 1, de akár 3 órát is, legyen szó hétvégi reggeliről, családi találkozóról vagy üzleti vacsoráról. A séfre a folyamatos gondolkodás a jellemző, folyton olvas, képzi magát, követi a trendeket az Instagramon, még fűszersókat is fejleszt. Jó kezekbe kerülünk, ha az ő konyháját választjuk.