A nyers alapanyagok étellé varázslása csak napjainkban magától értetődő tevékenység. Hogy oldották meg a tartósítás problémáját az ókorban? A perui indiánok, a quechuák már 2000 éve ismerték az élelmiszer-kémia rejtélyeit, így például a ceviche készítésének trükkjét, ami később spanyol közvetítéssel lett népszerű az egész világon. A Kutatók éjszakáján az ősi indián titok nyomába eredtünk, kalauzunk nem is lehetett volna szakavatottabb: az eseménynek helyet adó MATE-n végzett, és halak forgalmazásával foglalkozik.

A tányérra kerülő hús magas minőségében megtalálható az összes, egymásra épülő ágazatunk: a takarmánynövények genetikájától a nagybereki vízgazdálkodáson át a tenyésztésig és a pásztói húsfeldolgozó üzemig – vallja Kemény Gábor, a Hubertus Bt. Terra Pannoniáért felelős cégvezetője. Büszke a cég eddig elért eredményeire, de még büszkébb munkatársaira. Vállalta, hogy végigvezet bennünket a Hubertus Bt. bereki területein: mesélt a tájról, a természetvédelemről és a fenntartható szarvasmarhatartásról, és megtudtuk azt is: a hús értéke nem érleléskor dől el.

A hibákért egy személyben vállalja a felelősséget, míg a sikert közösnek tartja. Elve, hogy nem ad fel álláshirdetést, és büszke Azahriahra. Lizsicsár Miklós, a St. Andrea Restaurant étteremvezetője és résztulajdonosa vallja, befektetett energia nélkül nincs eredmény. Hiányolja a mai világból az érthető, tiszta, egyenes beszédet, ki nem állja, ha nem abban a halmazban említik éttermét, ahová szerinte tartozik, de hiszi, hogy mindenki a helyére kerül, ha rászolgál. Hosszú és erős interjú következik. 

Elektronikus szem és orr, valamint többféle szemkamera is helyet kapott a Budapesti Gazdasági Egyetem újonnan kialakított érzékszervi laboratóriumában, valamint a kutatólaboratórium legmodernebb mérőeszközökkel felszerelt új részlegében. A két új egységben napjaink egyik legintenzívebben fejlődő tudományterületéhez, a neurogasztronómiához köthető professzionális technológiák alkalmazásával vizsgálhatók élelmiszerek, ételek és italok. Elmentünk, megnéztük, kipróbáltuk. 

Míg korábban a negyvenes korosztály látogatta inkább az éjszakai bárokat, manapság egyre fiatalabbak keresik fel az élőzenés helyeket – vélekedik Fűzy Gábor bárzongorista, aki hatvan éve zenél a közönségnek. A mai tinik fejből tudják a hetvenes, nyolcvanas évek nagy slágereit, és közösségi élményt jelent számukra az együtténeklés. Az elnyűhetetlen zongorista megosztotta velünk azt is, miért jó, ha egy étteremben vagy bárban élő zene szól, és sorozatunk utolsó részében még egy játékra is rávettük.

Ha egy pálinkavacsorán Pálinkásnak hívják a séfet, és Pálinkásnak a pálinkafőzőt, az az álmoskönyv szerint csak jót jelenthet. Márpedig a Pálinka éjszakája receptversenyhez kapcsolódó Örömfőzés projekt estjén Pálinkás Zsolt ételei mellé Pálinkás Péter pálinkáit kóstolhattuk. Bónuszként a főzeteket összevethettük a Patinás pálinkafőzde tételeivel, továbbá a világ 500 legjobb bárja közt számon tartott Hotsy Totsy tulajdonosának pálinkával készült koktéljaival. Ha létezik pálinkamennyország, valahogy így festhet.

Pár évtizede még a legtöbb este is nyitva tartó étteremben, bárban találkozhattunk zenészekkel, akik a vendégek jó hangulatáról gondoskodtak. Ma már nagyítóval kell keresni az olyan helyeket, ahol élő muzsikával találkozhatunk, pedig – amint az írásunkból mindjárt kiderül – a különleges atmoszféra a fogyasztásra is jó hatással van. Riportsorozatunk első részében annak jártunk utána, hová tűnt az éttermi, kávéházi cigányzene, a folytatásban a bárzenészek világába kalauzoljuk el olvasóinkat Gazsi Norbert segítségével.

Az idei Gourmet Fesztivál mottója a „Női energiák” volt. Az étlapokat látva és számos kiállítót megkérdezve egyértelműen ez volt az eddigi legtöbb fejtörést okozó tematika. Túl megfoghatatlan, ami persze nyithat korlátlan teret a kreativitásnak, de gasztronómiai szempontból támpontot, illetve „mérhető eredménnyel” megugorható szakmai kihívást nem tudott adni a legtöbb kiállítónak – ellentétben például mondjuk a rakott krumpli tematikával.

A csodálatos erdei környezet, a harsány madárdal, a hűs patak csak a kezdet volt a hétvégi Glamping 9.0-án Noszvajon. Az idén olasz tematikára felfűzött eseményen ugyanis az ország legjobb éttermei kínálták ízletes ételeiket, többen magukat megkettőzve, hiszen ugyanezen a hétvégén tombolt Budapesten a Gourmet Fesztivál. Mi azonban egyiket sem hagytuk ki, jöjjön a dolce vita, Adriano Celentano és a kacsmájas kacsakolbász.

Hétvége, 11 óra, kisebb sor a bejáratnál, izgulás, kíváncsiság, félszeg jobbra-balra pillantás, gyors csekkolás, aztán a megállapítás: igen, lehet, hogy kissé alulöltöztem a kulináris művészetek eme fontos társadalmi eseményén. Sebaj, a lényeg úgysem azon van, mi van rajtam, hanem hogy mit tudok kóstolni, hogyan érzem magam a forgatagban, és milyen energiákat, jobban mondva – ahogyan az idei Gourmet Fesztivál is hirdette – milyen női energiákat érzek magam körül.

Valaha Magyarország arról (is) híres volt, hogy a legtöbb étteremben, kávéházban cigányzenekar muzsikált. A vendéglátóhelyi zeneszolgáltatás később sem veszett ki, még pár évtizede is számos étteremben csendültek fel a dallamok estéről estére. Mára azonban alig maradt néhány hely, ahol fontosnak érzik az élő zenét, pedig a szolgáltatás hatással van a forgalomra. Kétrészes riportunkban igyekeztünk kideríteni az okokat, és azt is megtapasztaltuk, milyen egy kávéház hangulata, ha muzsikával telik meg.