A Budapest Borfesztiválon számos program, koncert és étkezde kínálatából válogathatnak a látogatók, ám a fő attrakciót azért mégiscsak a faházikókban kóstolható borok jelentik. Tőlünk délebbre, nagy borhatalmak vincellérei azonban közel sem olyan vígan kínálják most boraikat, mint a magyar pincészetek, kesergésük oka pedig az éghajlatváltozás. A fesztiválon annak igyekeztünk utánajárni, vajon a honi borásztársadalom mennyire issza meg a levét a szeszélyes időjárásnak.

Az enyhe tavasz után beköszöntő áprilisi fagyok miatt az utóbbi hatvan év legszerényebb szüretére számítanak a bortermelők Európa-szerte – írta nemrég a VinCE. Ez főleg a jelentős borexporttal rendelkező Franciaországban és Olaszországban jelent nagy kiesést – az olaszok a tavalyi szüret negyedétől estek el a fagy miatt, Franciaországban pedig 1945 óta nem láttak ilyen szűkös termést.

Török Csaba, a 2HA tulajdonosa megerősíti a hírt: Olaszországban több területen már augusztus elején kényszerszüretbe kezdtek a gazdák, mert tavasz óta szinte nem esett eső. Idehaza ugyanakkor több csapadék hullott, mint az Appennini-félszigeten, sok esetben viszont hűvösek voltak az éjszakák, mint korábban. Attól azonban nem tart, hogy az idei szüret nem hoz jó eredményt, legalábbis Török Csaba még senkit nem hallott panaszkodni. Borász kollégáinak többsége a badacsonyi borvidéken örül, mert úgy vélik: elég mennyiségű és jó minőségű szőlő termett az idén.

Nyéki Róbert, a Szatmári Családi Pince vezetője viszont arról számolt be: ők nem voltak ilyen szerencsések. – Idén elverte a jég a szőlőnk nagy részét. Csak egy szűk sávban szakad le a jégverás, így a legtöbb gazdának nem származott kára a jégverésből. A szomszédban élő idős gazda azt mondta: 1972 óta van ott szőlője, de ilyen jelenséggel még nem találkozott – fogalmazott a szakember.

Visszaemlékezett: 2006-ban a pincészet Vulcanus válogatásához a szőlőt novemberben szüretelték, a többi fajtát októberben. 2013-ban viszont már augusztus végére végeztek minden munkával. Átlagban szeptember közepére fejezik be a szüretet. Utóbbi megállapításának érzékeltetésére megjegyezte: Badacsonyban már három hete zajlik a szüret. Az éghajlatváltozás az üzletmentet szerinte nem befolyásolja, mert úgyis minden az érlelésen múlik, azon, ki, mit szeretne a saját borával elérni; míg a termésátlag az utóbbi években változó.

Idén a mátrai borvidéken többen nem fognak szüretelni, mert májusban két nagy jégeső is volt, ami szinte teljesen elverte a szőlőjüket – csatlakozik a szigligeti borász által elmondottakhoz Dunai Bernadett, a Dubicz Borászat társtulajdonosa. (Az ő pincészetüknek egyébként tavaly volt jégkára.) Kifejtette: idén e csapáson kívül is sok akadt gondjuk a borászoknak, hiszen januárban tartósan -20 Celsius fok alatti hőmérsékletet mértek, amelytől – talán éppen az éghajlatváltozás miatt – már „elszokott” a szőlő. Az áprilisi fagy az alacsonyan elterülő területeken okozott fagykárt.

Mindettől függetlenül úgy véli, nem lehet egyértelműen az éghajlatváltozás számlájára írni a károkat, mert mindig is voltak rosszabb és jobb évjáratok, és azt sem szabad elfelejteni, hogy más-más borrégióban eltérő lehet a helyzet. A magyar borászokat valamennyire védik a Kárpát-medencét körülölelő hegyek, tette hozzá. Felhívta ugyanakkor a figyelmet egy szerinte aggasztóbb jelenségre, nevezetesen az akut munkaerőhiányra, amely egyformán érint minden régiót idehaza. A probléma olyan riasztó méreteket öltött, hogy idén kénytelenek voltak szüretelő kombájnt venni, mert különben a tőkén maradt volna a gyümölcsük. Nem lett volna, aki leszedje.

Minden változik, az időjárás is más, mint mondjuk 8-10 évvel ezelőtt. Különösen néhány fajta sínyli meg a változást – reagált a bevezetőben említett felvetésre Simon János, a Polgár Pincészet értékesítője. Hozzátette: az időjárás megfigyelésekor félévet kell nézni, hiszen addig fejlődik a gyümölcs, s ha így teszünk, megállapítható, hogy nyáron valóban több a napos óra az utóbbi években. A régi, hagyományos magyar fajtáknak szerinte nem áll jól a túlzott napsütés, ellentétben azokkal a fajtákkal, amelyek kifejezetten igénylik a sok fényt.

Olyan fajtát kell termelni, ami egy adott termőterületre való. Ez a mi pincészetünk esetében a cabernet franc, ami nagyon „megtalálta” magát – vélekedett Fehér Zsolt, a Malatinszky Szőlőbirtok brand managere. A szakember hozzátette: alkalmazkodni kell az időjárás változásához, s ha az drasztikusan módosulna, ki kell vágni a megváltozott körülményekhez idomulni képtelen fajtákat. Helyükre pedig olyan fajtákat szükséges telepíteni, amelyek elviselik az adott éghajlatot. – A természet az úr, azzal egységben kell megvalósítanunk magunkat, úgy sem tudunk, ezért nem is kellene harcba szállni vele – nyomatékosított.