
Ínyenc fogások madárdalkísérettel
Olykor olyan vidékeken is rábukkanhatunk jó minőséget kínáló éttermekre, ahol előzetesen arra nem számítanánk. Szerencsére, hisz az lenne az ideális, ha minden járásban lenne legalább egy jó hely, ahová bátran, bármikor beülhet egy család étkezni, mert biztos lehet benne, hogy nem csalatkozik. Ilyen hely a Vadvirág Kozárdon, ami minden bizonnyal a pásztói járás legjobb helye.
Vannak az átlagemberek és vannak, akik megvalósítják az álmaikat. Ez jut eszünkbe, amikor a kis Nógrád megyei falucska éttermébe, a kozárdi Vadvirágba érkezünk. Mert ugyan mi indokolná gourmet étterem létrehozását egy százötven lelket számláló településen, ami ráadásul távol esik a népszerű nyaraló-, kirándulóhelyektől (hacsak nem épp maga az)? Nem sok, a helyi fizetőképes kereslet – még a környező falvakkal együtt se – biztos nem.
Akkor mi? Egy álom? Bizonnyal. Elhivatottság? Vélhetően. Más magyarázat nem nagyon okolná a Vadvirág ilyen színvonalú működtetését, még úgy sem, hogy párszobás panzió is csatlakozik a vállalkozáshoz. Ugyanakkor mindenezek ellenére az átlagos utazó – vélhetően – nem gondolkodik el ezen, csak örül, hogy a jó sorsa idevetette. Mert mit talál erre járva? Mesés, dimbes-dombos vidéket, nyugalmat, békességet, csöndet, madárdalt. Pedig az objektum a főút mellett található.
S persze jó konyhát. A tulajdonos valóban mert nagyot álmodni, hiszen már az első séf sem akárki volt, mint a legendás Lőrincz György, akit a gasztronómia iránt érdeklődőknek nem igen kell bemutatni. Ment is minden szépen, amikor beütött a koronavírus-járvány. A séf nem maradhatott. Az étterem bezárt. Szerencsére pár hete már újra nyitva, új séffel, Bernát Dániellel a fedélzeten, aki Vadvirág mellett a Szaletlyben (amelyet jelenleg felújítanak) dolgozik.
Az épület külső falát freskók díszítik, vadvirágokkal és egy fogolypárral. A szép hosszú teraszt ízlésesen faragott oszlopokkal tagolt kerítés szegélyezi. Védettségi igazolvánnyal bent is leülhetnénk, de hát vétek volna nem a szellős teraszon, jó levegőn, madárcsicsergést hallgatva étkeznünk. Nemcsak az épület falán, de az asztalon is visszaköszönnek a vadvirágok: levendulacsokor illatozik kis kancsóban.
Az étteremben, amennyire lehet, igyekeznek helyi alapanyagokra támaszkodni. A bivalyt a közeli Szurdokpüspökiben tenyésztik, a kenyér a salgótarjáni G&D pékségből érkezik, ahogy a közelben készül a kecsekesajt is – tájékoztat bennünket az informatív, közvetlen, szellemes főúr.
Az étlap – nagyon helyesen – pár tételből áll: két előétel, két leves, egy saláta, hat főétel található a kínálatban. Miután választunk, pár szelet házi kenyér érkezik az asztalunkra egy kis húskrémmel, ami kedves gesztus. A nagy hőségben limonádét rendelünk, amelyet rózsabors, lime, citrom és liofilizált málna fűszerez. Aztán jöhet a leves, méghozzá fácánból. A tányérban roppanós zöldségek, fürjtojás, hatalmas tésztabatyu főtt fácánhússal töltve, vad fűszerkeverékkel ízesítve, amelyben dominál a romai kömény. A sötét, aromás lével együtt pontos kompozíció.
Kacsacombot kérünk lilakáposztakrém és pirított burgonya kíséretében. A hús kellően pirult, jó állagú, látszik, hogy a séf tapasztalt, igényes helyeken dolgozott. A pecsenyelé ízes, ahogy a káposzta is, egyedül a burgonya (illetve egyéb köret) mennyiségét gondolnánk át a vezetés/a séf helyében, hiszen a Vadvirág nem fine dining menüt kínál.
A lokáció szinte kötelez bennünket arra, hogy a brindzás sztrapacskát megkóstoljuk. Szép nagy galuskákat kapunk, akár ketté is vághatja azokat a vendég. A juhtúrós galuska kellemesen karcos, a pörc selymes, nem tolakodó. Majdhogynem azt mondjuk, a bivalypörkölt csupán bónusz, ám nem tesszük, hiszen a hús szépen főtt, puha, a pörköltszaft szinte vörös és pont annyira csípős, fűszerezett, amilyennek lennie kell egy jó szaftnak. A hús-köret aránya is ideális.
Kétféle desszert található az étlapon, a francia palacsintát és a brownie-t egyaránt megkóstoljuk. Mindkettőt ízes szamócaszeletek veszik körbe, előbbi házi túróval készül, ami teljesen más világok felé röpíti a vendéget. A brownie-ra szórt robbanócukor jó kis geg, a mellettünk ülő család gyermekeinek is nagyon tetszik.
Nem maradhat el a kávé, ami fix ideánk szerint szintén értékmérője egy helynek. A Vadvirágban nem kell csalódnunk: olasz pörkölésű, frissen darált kávéból erős, vastag aranybarna cremával érkezik a fekete, mellé a sok helyen lemaradó ásványvíz, valamint csokiba mártott kávészem. Csak, hogy igazán jó legyen a vendég szája íze, a szó szoros és átvitt értelemben egyaránt.