Régi vágyunk volt eljutni Amszterdamba, a közelmúltban végre valóra vált az álmunk. Ha az ember a képeslapokból indul ki, csalódás érheti, mert az időjárás változékony, gyakran esik, és a felhők szürkére festik a várost. Esernyő, esőkabát nélkül el ne induljon senki! Ugyanakkor számos szépséget, érdekességet, titkot rejt a város, csak győzzük. Gasztrofronton hasonló a helyzet: sok a gyorsétterem, a világ számos nációjának étele kapható, ám gyakran tucatételeket kínálnak. Mi azonban itt is megtaláltuk a rejtett kincseket.

Már régen rajta van a bakancslistámon Amszterdam. Nagyon szerettem volna látni, mert sok szépet hallottam róla. Utólag úgy érzem, kicsit talán túlzók voltak a hírek, Nem ezt vártam. Vagy többet vártam. Nem szeretném senki kedvét elvenni, mert kellemes hely, de nekem az egész város szürkének és komornak tűnt, ami lehet, hogy csak a borongós, esős időjárásnak köszönhető, esetleg a rideg, szürke, vöröses téglaépületeknek.

Bár a szürkeség és a zuhogó eső sajnos megalapozta az alaphangulatot, a kanyargó csatornák és a több száz éves házak hihetetlen hangulatot kölcsönöznek a városnak, ezért azt gondolom, Amszterdamot egyszer mindenkinek látni kell!Az utazást magunk szerveztük, 4 napra mentünk, szerdától szombatig. Szerdán még alig volt ember a városban, teljesen kihaltnak tűnt. A legegyszerűbben Amszterdamba közvetlen járattal lehet eljutni, igaz, a Schipol repülőtérre csak a KLM megy. Ez utóbbi kicsit csalódást okozott, mivel a gép ugyanolyan keskeny és szűk, mint a fapados járatok, annyiban különbözik, hogy az utazás alatt ingyen szendvicset és italt kaptunk.

Amikor megérkeztünk Amszterdamba, a reptérről könnyen és gyorsan eljutottunk a pályaudvarra, az emberek is nagyon segítőkészek, mindenki beszél angolul. A reptéren 3 napos jegyet vettünk, visszagondolva elég lett volna egynapos jegy is a kis távolságok miatt. A 3 napos regionális jegy 30 euróba került, az amszterdami napijegy 9 euró. Amit fontos megjegyeznünk az amszterdami közlekedésnél, hogy a fel- és leszállásnál is érvényesíteni kell a jegyet, mert ha nem teszi az ember, akkor érvénytelen a tikett és megbüntethetik.
Mivel mi a központi pályaudvartól 10 perces sétára laktunk, gyakorlatilag gyalog szinte mindent meg tudtunk közelíteni. Kivéve a Museumpleint, ahová a 2-es és a 12-es villamossal tudunk eljutni. Hamar rájöttünk, hogy Amszterdamban nincsenek távolságok, gyalog bármi elérhető. A szállásunk a 3 csillagos Doria Hotelben volt, ami a Dam tértől – ahol a Királyi Palota található – pár percre, található. A fekvése tökéletes. Pénteken és szombaton azonban ki lehetett volna tenni a „megtelt” táblát. Hömpölygött a tömeg a központban, alig lehetett mozdulni. Sok magyarral is találkoztunk.

Első nap kifogtuk a legesősebb napot, teljesen eláztunk a városnézés közben. A hollandok spórolnak, a hotelben minden szobában nagyjából 17 fok volt, fűteni fűtőpanellel tudtunk. Mivel a ruháink teljesen eláztak, hajszárítót és vasalót kértünk a személyzettől, amit meg is kaptunk. (Amikor legközelebb elindultunk, rögtön vettünk ernyőt és esőkabátot.)A borongós hangulatunk elmúlt, miután megszáradtunk. Délután már sokkal jobb kedvvel vágtunk neki a városnak és este „felfedeztük” a vörös lámpás negyedet, ami szerdán kihaltnak tűnt, csak néhány ember nézelődött rajtunk kívül, nem csoda, hiszen a kirakatok nagy része is üres volt. Este bebarangoltuk a csatornák környékét, rengeteg szép házat láttunk.Az amszterdami házak mindegyike szorosan össze van építve, a többsége valamelyik irányba dől. Minden ház hatalmas ablakokkal rendelkezik, a homlokzatukon, a tető alatt egy csigaszerkezet található, kampóval. A keskeny házakba a bútorokat csak ezek segítségével tudják beemelni az ingatlanba. Az épületek nagy része az 1600-as, 1700-as években épült!És akkor nézzük a gasztronómiai kínálatot is! Tapasztalataink alapján úgy tűnik, a hollandoknak nincsenek nagy igényeik, de az is lehet, hogy úgy vannak vele, a turistáknak elég a fast food. A felhozatalt nem lehet összehasonlítani az olasz, spanyol vagy portugál kínálattal. Mindenféle konyha megtalálható: török, olasz, balkáni, kínai, vietnámi, indiai, izraeli, argentin. Nagyon kevés az autentikus, már ha egyáltalán lehet definiálni, milyen az igazi holland konyha.Nekünk úgy tűnt, franchise rendszerben működnek az olasz és argentin ételeket kínáló éttermek. Egy kézben lehetnek erre utalt, hogy nagyjából ugyanazzal az ízesítéssel találkoztunk mindenhol, ahová beültünk. Vagy mindenki ugyanazt a fűszerkeveréket használja. Egyik olasz étterembe lépve azt hittük autentikus itáliai helyen járunk, de sajnos csalódnunk kellett: 40 eurót fizettünk 2 főételért, ami egy hamburgert, egy rántott csirkemellet tartalmazott salátával, burgonyával és egy kávéval. Hm, nem túl olaszos. Ahhoz képest drága. Lisszabonhoz és az olaszországi árakhoz viszonyítva Amszterdam drága hely. Szerencsére másnap több hangulatos és jó (olasz) éttermet találtunk. Azokat már sokkal jobb szívvel ajánlom.

A reggelinket a hotelben fogyasztottuk el. Bár nem volt olyan gazdag, mint amilyen Lisszabonban, de bőven felülmúlta az itáliai tapasztalatokat. Friss pékáru, felvágott, tojás, zöldség, müzli, kávé, tea, narancslé minden mennyiségben. Nem lehetett rá panaszunk.Csütörtökön az előző naphoz képest az időjárás sokkal jobb és naposabb lett. Nekivágtunk a Musuempleinnek. Sajnos a Van Gogh Múzeumba nem vettem meg előre online a jegyünket, így erről lemaradtunk.A Rijksmuseumba azonban sikerült előre megváltani a belépőt, de erre nem is lett volna szükség, mert ott a helyszínen is meg lehet venni. Mindenkinek ajánlom a múzeumot, mert a leghíresebb németalföldi festők képeit lehet megtekinteni, mellettük Degas, Renoir és Goya képpel is találkozhatunk.A kulturális input után, gyors energiautánpótlásra vágytunk. A Van Gogh múzeum mögött találtunk egy mozgó hot dog árust. Ami isteni street food ételeket kínált. Ezt is szívesen ajánlom mindenkinek: 4 euróért saját magunk állíthatjuk össze és ízesíthetjük a hot dogot. Ki kell próbálni! A környéken sétálva teljesen véletlenül eljutottunk az ottani fashion streetre, ahol az összes híres divatmárka kirakatával találkoztunk. Egy sétát mindenképpen megér.A délutáni pihenő után elkeveredtünk a Spuistraat 104. szám alá, ahol egy kicsi, de autentikus olasz éttermet találtunk, amit nyolc olasz srác üzemeltet. Isteni dolgokkal találkoztunk, a pékáru, a pizza, a cannelloni és az édességek mind kitűnők. Később is vissza-visszatértünk – nem volt akkora tömeg, mint másutt, mert a helyet csak a helyiek keresik fel.Harmadik napon megint szeles, hűvös és esős időre ébredtünk, ezért úgy döntöttünk, hogy további múzeumokat látogatunk végig. Így jutottunk el a NEMO-hoz, vagyis a technika és tudományos múzeumhoz. Bementünk a Hajózási Múzeumba is, mert csak így tudtunk feljutni a mellette horgonyzó Amszterdam hajó replikájára. A múzeum épülete óriási, de a kiállítás főleg digitális anyagokra épül. Nem erre számítottunk.Ezzel szemben a 17. századi Amszterdam hajó másolata, maga a csoda, igaz nagy kaland. Visszautaztunk pár száz évet az időben, átélhettük, milyen lehetett a tengerészek élete. Hát nem könnyű, nem egészséges és nem kényelmes, az biztos. Délután teljesen véletlenül sikerült online jegyet szereznem másnap délelőttre a Van Gogh Múzeumba, ami nélkül biztosan csalódottan tértünk volna haza. (Utolsó nap a csomagjainkat a szálláson tudtuk hagyni, mivel a repülőnk 21 órakor indult.)

A Van Gogh Múzeum hatalmas élményt jelentett, közel 200 festmény látható a nagy művésztől, valamint kortársaitól, Degas, Monet, Manet, Gauguin képeiben gyönyörködhettünk. Hatalmas élmény volt, nagyon örülök, hogy végül sikerült bejutnunk.A főtéren bementünk a Királyi Palotába is, amelynek a földszinti termei látogathatók. Aki megteheti, látogasson el ide is. Nem kell előzetesen bejelentkezni, a helyszínen meg lehet venni a jegyeket. Angol és német nyelvű audio idegenvezetést is lehet igényelni. A téren körben pedig kávézók, sörözők, lehet bámészkodva múlatni az időt.

Fotó: Pethő Zsófia; Pexels