Tudja mi az a Semana Santa? Hogy miként született meg a csokoládéból készült húsvéti tojás? És arról hallott, miért repülnek a harangok Rómába? Van elképzelése arról, milyen ételeket fogyasztunk böjtben a mexikóiak? Ha nem, ez az összeállítás önnek szól, amelyből egyúttal azt is megtudhatja, milyen a belga húsvéti fa, kik sütnek húsvétkor kecskegidát, és mivel fizetik ki a portyázó boszorkányokat Finnországban.

Húsvéti kulturális és gasztronómiai körképünkben, képzeletben beutazzuk a világot. Először a legtávolabbi országba látogatunk el, Közép-Amerika legnagyobb államába, Mexikóba.

Mexikóban a nagyhét egy ízekkel teli ünnep

Mexikóban a Semana Santa, azaz nagyhét ünnepe a katolikus keresztény hitből ered, és Jézus Krisztus életének utolsó napjait idézi fel, diadalmas jeruzsálemi bevonulásától egészen feltámadásáig – közölte érdeklődésünkre Rosario Asela Molinero Molinero, Mexikó magyarországi nagykövete. Kifejtette: a Semana Santa ünneplésének kezdete az evangelizációval kezdődött, amikor a spanyolok megérkeztek az országba. Az őslakos népesség számára a katolikus szertartások könnyebb megértése érdekében utcai színdarabokat mutattak be, így a rituálék érthetőbbé és befogadhatóbbá váltak számukra.

A Semana Santa ünneplése az őslakos kultúrák és a katolikus hagyományok egyesülésének (szinkretizmusának) egyik legjobb példája. Az őslakos népek világnézete szerint a vallási események gyakran a jó és a gonosz harcaként jelennek meg, vagy Krisztus szenvedéstörténetének dramatizált formájában.

A katolikus hagyomány szerint a Semana Santa a nagyböjt utolsó hete (amely más keresztény országokhoz hasonlóan) hamvazószerdával kezdődik és nagypéntekkel ér véget. Virágvasárnapon a hívek gyakran új ruhát vesznek fel, ami a megújulást jelképezi. Nagyszombati vízlocsolás ("La Mojada") során egyes helyeken a gyerekek és fiatalok vödrökből vizet öntenek egymásra, ezzel ünnepelve a megtisztulást.

Taxco

Mexikóban a húsvét számos látványos és jellegzetes eseményt foglal magában. Virágvasárnapi és keresztút-felvonulások során nagyszabású, látványos eseményeken számos helyi közösség vesz részt, hogy színes felvonulásokkal és színházi előadásokkal idézzék fel Krisztus szenvedéstörténetét, halálát és feltámadását. A Semana Santa legjelentősebb ünnepségei Mexikóban az alábbi helyeken zajlanak: San Luis Potosí (itt rendezik a Csendes körmenetet); Taxco; San Cristóbal de las Casas (Chiapas állam); Iztapalapa (Mexikóváros egyik negyede, ahol látványos színpadi feldolgozás zajlik).

Az iztapalapai passió az egyik legnagyobb vallási esemény, amely évente közel 3 millió embert vonz a Cerro de la Estrella dombjára. Az élő színpadi előadás 1843 óta zajlik, és sok résztvevő keresztet cipel, vagy mezítláb vonul, hogy vezekeljen bűneiért. Michoacán államban a helyi közösségek ősi hagyományokat elevenítenek fel, például kukoricaszárból vagy búzából készült Krisztus-szobrokkal.

Romeritos

A nagycsütörtök hagyományához kötődik a 7 templom látogatása. Ez egy katolikus hagyomány, amelyben a hívek hét különböző templomba mennek el, Jézus szenvedéstörténetének állomásait szimbolizálva. Húsvéti tojásokkal Mexikóban is kedveskednek a gyerekeknek, igaz, ez egy kevésbé elterjedt hagyomány az amerikai országban.

Mexikóban a húsvéti ünnepek nemcsak vallási, hanem gasztronómiai élményt is nyújtanak. A nagyhét egy ízekkel teli ünnep, ami magával ragadja az összes érzékünket. Ebben az időszakban hagyományos ételeket kóstolhatók, amelyek különleges csemegének bizonyulnak ebben az időszakban. Mivel a hús fogyasztása tilos a böjti időszakban, ez meghatározza a legnépszerűbb ételek tartalmát. Ezek közé tartozik a romeritos (spenótszerű növény, mole szósszal); a cuaresmai saláta; a nopal kaktusz ételek; a pipián (tök- és szezámmagból készült mártás); a fokhagymaleves.

A főételek közé tartozik a camarón tostadas (rákkal töltött sült tortilla); a tenger gyümölcsei: töltött vagy sült hal, kókuszos garnéla; a chiles rellenos (sajttal vagy zöldséggel töltött paprika); a bacalao croquetas (tőkehalas krokett); az érdekes nevű vigilia pörkölt (halból és zöldségekből készült pörkölt); a tortillitas de camarón (rákkal töltött puha tortilla).

Capirotada

Desszertként torrijas és buñuelos de viento (hagyományos édes sütemények); capirotada (édes kenyérpuding, fahéjjal és sajttal) vagy a tamales (kukoricahéjba töltött édesség) kerül az asztalra.

A csokoládétojás születésének története

Visszatérünk Európába, ahol először a belga hagyományokkal és étkezési szokásokkal ismerkedhetünk meg. Régi belga hagyomány, hogy húsvétkor egy szép darab bárányhúst vásárolnak, és elkészítik a húsvéti bárányt. A bárány a belga keresztények számára is fontos szimbólum, az áldozatot és a feltámadt Krisztust jelképezi. Általában egyszerűen, kis rozmaringgal, Provence-i fűszernövényekkel készítik el a fogást.

Az ínyencebbek azonban jobban szeretik a bonyolultabb elkészítési módokat, mint például a báránylapockát, amit bedörzsölnek gyógynövényekkel, rozmaringgal, kakukkfűvel és mentával, megpirítják, majd lassan főzik meg zöldségekkel. Gyakran tálalják zöld- vagy lóbabbal és zsenge sárgarépával. A legfontosabb, hogy a bárányból készült ünnepi fogást húsvéthétfőn a családdal együtt kell elfogyasztani.A belga Verviers városában egyedülálló és sajátos étkezési szokásokat tartanak a polgárok. Verviers-ben minden húsvét nagycsütörtökén szokás vásárolni egy vagy több úgynevezett „lunettát” (szemüveget), ami egy péksütemény, s ugyanabból a tésztából készül, mint a Verviers-torta. Ez a hagyomány a 19. század elejére nyúlik vissza, amikor a textilmunkások húsvétkor egy szemüveget kaptak munkaadóiktól, különösen, ha kisebb hibákat követtek el. Idővel a szemüvegek péksüteménnyé alakultak át, amelyet a helyiek desszertként vagy snackként fogyasztanak.A belgák legáltalánosabb étkezési szokása nem meglepő módon a híres belga csokoládé fogyasztása. Belgiumban azt mondják a gyerekeknek, hogy a templomok harangjai Rómába repülnek, és húsvét reggelén csokoládéból készült húsvéti tojásokkal és csokoládényuszikkal térnek vissza, amelyeket szétszórnak az országban, miközben a harangzúgások néhány napra abbamaradnak.

A gyerekeket arra kérik, hogy keressék meg a „rejtett” tojásokat, és ha megtalálják azokat, meg is ehetik. Korábban színesre festett főtt tojást adtak a gyerekeknek, de a 17. századra a csokoládé népszerűbbé vált, ami az üreges csokoládétojások megalkotásához vezetett. Ma a csokitojás-vadászat az egyik legkedvesebb tevékenység, egyben csodálatos lehetőség arra, hogy e pillanatokat megosszák egymással a szűkebb vagy szélesebb rokonság tagjai. A legkiválóbb belga csokoládégyárak, mint például a Pierre Marcolini, a Neuhaus, a Godiva, a Leonidas és a Galler számos kiváló húsvéti csokoládét kínálnak ebben az időszakban.

A már említett festett tojások egyébként – Magyarországhoz hasonlóan – Belgiumban is tipikusak, amelyekkel a belgák az asztalukat és a házukat díszítik. A tojás azért fontos, mert az ünnep a nagyböjt után következik, amikor is tejtermékeket és a tojást is hagyományosan nem fogyasztották. A húsvét volt az első alkalom, hogy az emberek újra élvezhették a tojás ízét. A gazdák kreatívan készítették és színezték a tojásokat. Manapság ez a hagyomány folytatódik azzal, hogy a gyerekek tojást festenek.

Mindezeken kívül a legelhivatottabb belgák számára a húsvéti fa is kötelező. Míg a karácsonyfák alapvetők minden otthonban, a húsvéti fák az utóbbi években váltak egyre népszerűbbé. A beltéri húsvéti „fa” általában egy göndör fűz vagy mogyoró ága, amelyet ízlés szerint festett tojásokkal, figurákkal, csüngőkkel és élénk színű, például sárga, narancssárga vagy zöld szalagokkal díszítenek, amelyek a tavasz kezdetét jelzik. A legelhivatottabbak különféle dekorációs tárgyakkal is díszítik a fát, például, csirkékkel, kosarakkal és nyulakkal.

Tojással töltött kalács a keresztgyermekeknek

Portugáliában a nagypénteken az emberek általában kerülik a húsételeket, helyette a hatalmas halválasztékot fogyasztják, amelyet az ország egész évben kínál. A különböző tőkehalas receptek a legtöbb portugál kedvencei.

A fő húsvéti étkezés kétségtelenül húsvétvasárnapi. Ilyenkor a legtöbb család kecskegidát süt kemencében, mellé rizst vagy sült burgonyát kínálnak. Sokfelé ugyancsak szokás bárányt is sütni. Ezek az ételek erős, nagyon intenzív ízvilágú étkek, ezért általában jó portugál vörösbor kíséri a fogásokat.

Folar

Ami a desszerteket illeti, a portugál asztalokon a legnépszerűbbek a tojásból és mandulából készült édességek, valamint a szokásos csokitojás és cukorral bevont mandula. Egy másik fontos húsvéti gasztronómiai hagyomány Portugáliában a „folar”, ami sóval, tojással, vízzel és különleges lisztből készült kenyér vagy talán inkább sütemény, az ország régiójától függően eltérő variációkkal.

Ez a magyar „kalácshoz” hasonló péksütemény általában kemény tojásokat tartalmaz, és a visszafogottabb nagyböjti időszak utáni bőséget szimboizálja. A hagyomány szerint általában húsvét vasárnapján a keresztapák és keresztanyák kínálják fel keresztgyermekeiknek.

Csemegét a gallyért cserébe!

A húsvéti ünnepkör finn néphagyományai közül a legismertebb a virágvasárnapi virgácsolás: ilyenkor jelmezbe öltözött gyerekek járják szalagokkal díszített barkaágakkal az ismerősöket, és egy mondóka kíséretében jó egészséget kívánnak, cserébe cukorkát, csokoládét kapnak.

A kisgyerekek (főleg lánykák) húsvéti boszorkánynak öltöznek, színes, régi ruhákat öltenek magukra, és szeplőket festenek az arcukra. A kis boszorkányok ezután házról házra járnak, színes tollakkal és krepp papírral díszített fűzfavesszőkkel, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, csemegékért cserébe. A boszorkánykák egy hagyományos mondókát kántálnak az ajtóban: „egy gallyat lengetek egy friss és egészséges évért, egy gallyat neked, egy csemegét nekem!” Sok finn háztartásban kis kosárnyi csokoládétojást tartanak az ajtó mellett, hogy kifizessék a portyázó boszorkányokat. Más családok édességgel vagy aprópénzzel jutalmazzák a gyerekeket.

Mämmi

E finn gyerekszokásban keveredik két régebbi hagyomány: egy orosz ortodox rituálé, amelyben a nyírfaágak eredetileg a Jézus Jeruzsálembe való virágvasárnapi érkezésekor lengetett pálmaágakat jelképezték; valamint egy svéd és nyugat-finn tradíció, amelyben a gyerekek gúnyolódtak azon korábbi félelmen, hogy húsvét szombatján gonosz boszorkányok jelenhetnek meg.

A finn húsvétvasárnapi családi vacsora leggyakoribb főétele a báránysült és az édes, úgynevezett sárga túró. Két szezonális helyi desszert is széles körben fogyasztott. Az egyik a mämmi, ami rozsmalátából és rozslisztből készült, és – nincs rá jobb kifejezés – iszapos kinézetű, sötétbarna puding. A mämmi több száz éves múltra tekint vissza. A mämmit valaha nyírfakéreg tálcákban szolgálták fel, de ma már minden tavasszal kapható az ország élelmiszerboltjaiban, kartondobozba csomagolva.A finnek gyakran öntenek tejszínt a mämmire, illetve cukrot a tetejére, ami hozzájárul az íz fokozásához, igaz, nem javít szegény édesség küllemén. A mämmi általában csak Finnországban és Svédországban kapható, ahol körülbelül félmillió finn származású ember él. A mämmi egészséges – legalábbis a cukor hozzáadása előtt. A rozs ugyanis fehérjében és rostban gazdag: recepttől függően körülbelül öt százalék fehérjét és nyolc százalék rostot tartalmaz. Ásványi anyagok és B-vitaminok sorát is tartalmazza.

Egy másik édesség, a pahsa, krémes színű puding, és édesített házi sajtból, tojásból, tejszínből és ízesítőkből készül, amelyet egy éjszakán át hagynak megszilárdulni – hagyományosan vallási motívumokkal díszített formában, különösen Kelet-Finnországban, ahol az ortodox kereszténység hatása jobban érvényesül.

Fazer

Húsvét előtt Finnország minden élelmiszerboltjában kapható a Mignon-csokitojás is. A finn Fazer cukrászcég által 1896 óta gyártott Mignon-tojást könnyű megszeretni. Bár sokan csokitojásként emlegetik, a töltelékük gyakorlatilag nem csokoládé, hanem kakaó, mandula és mogyoró tejmentes, keveréke.

A Fazer Mignon-tojásai kézzel készítettek. A cég valódi tojáshéjat használ hozzá, amelyet a cseppfolyósított töltelékkel töltenek meg, ami később megszilárdul. A tojásokat manuálisan kell becsomagolni, nehogy megrepedjenek. Manapság a Fazer több mint 1,5 millió darabot gyárt évente. Ahhoz, hogy egy Mignont megehessünk, meg kell meghámoznunk, mint a főtt tojást.

Hímes tojással díszítik a húsvéti lepényt

A horvát húsvéti ünnepkörben számos szokás alakult ki, mint például a húsvéti virrasztás, a húsvéti tűzgyújtás, a tojásfestés, a húsvéti szentmise látogatása és a húsvéti énekek. Húsvét előtt, a nagyböjti időben a keresztények imával, böjttel, a Szentírás hallgatásával és olvasásával, valamint jócselekedetekkel készülnek a nagy ünnepre.Öt évszázadra visszanyúló Hvar-szigeti szokás a "Za Križen" („A Kereszt nyomában”) körmenet, amelyet felvettek az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára. A szigetlakók számára ez egy mélyen gyökerező hagyomány melyet nagy tisztelettel őriznek, az arra járó utazók számára pedig jó lehetőség, hogy legalább egy rövid időre részesei legyenek ennek az egyedülálló lelki utazásnak a múltba. Nagyszombaton ünnepélyes virrasztást tartanak, húsvétkor pedig a reggeli szentmisén vesznek részt az emberek.

A gyerekek a hímestojásokkal összeütögetősdit szoktak játszani, vagy pénzérmékkel próbálják eltalálni a tojásokat. Az összeütögetősdi során mindenki fog egy tojást, majd választ magának ellenfelet, akivel összeütik a tojásaik hegyét. Az győz, akié a legtovább ép marad. Emellett keresik a házban vagy a ház körül elrejtett tojásokat.A húsvéti tojásokat különféle technikákkal díszítik, régebben természetes anyagokkal festettek. A legelterjedtebb a vörös volt, melyet a vöröshagyma héjából, céklából vagy vörös cikóriából nyertek. Egyesek virágszirmokkal együtt főzték meg a tojásokat, Dubrovnikban pedig viasszal dísztették. A fekete húsvéti tojás a Muraköz különlegessége, melyet a bodza bogyójából, eperfa terméséből vagy koromból nyert festékkel színeztek.

A családtagok gyakran vesznek részt közös húsvéti reggelin, amikor a megszentelt ételt fogyasztják, az ünnepi ebéd pedig lehet szűk vagy tágabb családi körben. Ellentétben a karácsonyi ünnepekkel, melyeket hagyományosan otthon, családi körben ünnepelnek, húsvétkor gyakoriak az utazások, szabadtéri ünneplés a természetben.

Horvátországban húsvét napján – akárcsak a magyarok – hagyományosan sonkát fogyasztanak, az asszonyok gyakran otthon sütnek kenyeret és más finomságokat. A húsvéti étkeket a húsvéti szentmisén megszenteltetik, majd hazatérve ünnepélyes keretek között tálalják. Az ünnepi asztalt Horvátországban hasonlóan díszítik fel, mint a többi országban, ahol megünneplik a húsvétot. A horvátországi asztal központi díszítő elemei a hímes tojások, a színes virágok és az alkalmi asztalterítők, szalvéták.A hagyományos húsvéti ételek a „pinca” vagy „sirnica” – húsvéti édeskenyér vagy kalács, különböző hímestojással díszített húsvéti lepények, péksütemények, a főtt sonka és kenyérben sült sonka tormával, újhagymával és retekkel. A kuglóf, „rožata”, karamellel leöntött lágy édesség. Belovár környékén szív, nap és líra alakú „kovrtanj”-t (fonott kalács) sütöttek. A húsvéti kenyér sütése ma is élő horvát szokás. Húsvét előtt egy nappal készítik, általában kör alakú, a tésztájának felszínére legtöbbször keresztet rajzolnak és kemencében sütik ki. A húsvéti ebédre hagyományosan sült bárányhúst készítenek újhagymával.

*

A magyarországi horvátok húsvéti szokásai manapság mindinkább hasonlítanak a világ többi részén elterjedtekhez, de vannak azért különbségek az egyes régiók között, melyek a hagyományokban gyökereznek. A húsvéti előkészületek hetekkel az ünnep előtt kezdődnek el. Marina Skenderović, férjével Marinnal, azok közé tartozik, akik megőrizték és ápolják Magyarországon a horvát szokásokat. Receptjeik megjelentek az „Európai Szakácskönyvben”, amely a világ minden tájáról összegyűjtött recepteket tartalmaz. „Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy bemutatkozhattam egy ilyen szakácskönyvben más híres, profi szakácsokkal együtt, hiszen csak egy amatőr háziasszony vagyok, aki szeret főzni” – jegyezte meg MarinaA húsvéti szokásokkal kapcsolatban hozzátette: húsvét másnapján, az úgynevezett „vizes hétfőn”, összegyűltek a legények és a legszebb új ruhájukban, tamburások kíséretében elindultak, mindegyik a maga kedveséhez, hogy meglocsolják őket. Régen a lányokat a kúthoz vezették és ott vízzel locsolták le őket, manapság azonban ez a szokás megváltozott, ugyanis a legények a legdrágább parfümökkel locsolják meg választottjukat, akit minden valószínűség szerint hamarosan meg is kérnek, vagy akiket már megkértek és eljegyeztek. Ilyenkor a legényeket és az őket kísérő barátaikat behívják a házba, ahol süteménnyel és borral kínálják őket, virágot tűznek a gomblyukukba, és így járnak házról-házra.

Minden évben húsvét előtt a budapesti Horvát Nagykövetség kertjében kihelyeznek egy óriástojást, a Kapronca-Kőrös Megye ajándékát, melyet naiv művészek díszítenek. Ezek a tojások a „Szívből jövő hímestojás” elnevezésű projekt keretében beutazzák szinte az egész világot.

Köszönet a Belga, a Horvát, a Finn, a Mexikói és a Portugál Nagykövetségnek a segítségért!

Fotó: Horvát Nagykövetség; Portugál Nagykövetség, dutchexpatshop; finland.fi; gloriavalles.com; leeksandhighheels.com