A mindennapjainkat továbbra is áthatja a retró reneszánsza – a különféle divatirányzatok, tárgyak, emlékek sorában érdemes elidőzni egy kultikus darab, a Százszorszép bonbon dobozánál is. Sokaknak gyerekkori emlékképként él a nagymama polcán található nyolcszögletű, virágmintás doboz, amely legtöbbször varrókészletet vagy más „kincset” rejtett. A Stühmer Százszorszépe azt a rendhagyó esetet példázza, amikor a csomagolás bizonyos értelemben túlmutat a terméken és örökéletűvé válik.

A Százszorszép Monarchia idején keletkezett legendája napjainkban is él, története generációkon ível át. Az egykori polgári kultúra kelléktárában is jellegzetes darabként tündökölt, hiszen ebben az időszakban az esztétikus csomagolás a mindennapok díszleteként funkcionált. Nemcsak az ajándék, de a gyógyszer, a kozmetikumok esetében is kulcsszerepet kapott a szép borítás, legnagyobb kultuszra mégis az édességiparban tett szert.

A Stühmer a 19. század végére Magyarországot csokinagyhatalommá emelte. Ferenc József Koronás Magyar érdemkereszttel méltatta a csokoládégyáros, Stühmer Frigyes tevékenységét, emellett az uralkodó mindenki által imádott felesége, Sissi rajongását is elnyerték a csokoládékülönlegességek, melyeknek a külcsíne – különösen később, az 1920-as évektől – a magas minőséget ígérete. Ekkor léptek elő ugyanis a Stühmer-csomagolások tervezőivé olyan jelentős iparművészek, mint Jeges Ernő, Szirmai Ili, Mallász Gitta és Lukáts Kató, a Stühmer Csokoládégyár pedig a magyar csomagolás élvonalába került.

A történet érdekessége, hogy a Százszorszép dobozkülönlegesség – ínycsiklandó tartalmával együtt – a Kádár-korszakban, az államosítást követően is a piacon maradt. A technológiai kötöttségekből adódóan meg kellett tartani a doboz formáját – így ugyanazon gyártósoron készült a későbbiekben is, de a százszorszép minta metaforikus jelentésétől néhány évtizedre el kellett búcsúzni. A virág ugyanis Szűz Mária könnyeit szimbolizálta, így végül Gábor Pál 1952-es tervezésű „csemegekosár” logója került a dobozra.

Ahogy a tradicionális márka többi terméke esetében, úgy a Százszorszép bonbon csomagolásának megújításában is felelősséget jelentett, hogy az alapértékek ne sérüljenek. A változás ez esetben egy régi érték visszaállítását jelentette: a márka 150 éves évfordulója alkalmából ugyanis a százszorszép motívum – több évtized elmúltával – visszakerült a dobozra a Stühmer grafikusa, Peternák Zoltán tervei nyomán.

A legendás bonbonos doboz jelenkori előállítója, a nyolcszoros Hungaropack díjas Sz. Variáns, a vállalat a St. Andrea Szőlőbirtok részére készített díszdobozzal 2022-ben elnyerte a nemzetközi WordStar Packaging Awards díjat, amely a szakma legrangosabb elismerését jelenti. (Az Sz. Variáns referenciái között szerepel a Herendi porcelán, a Gerbeaud, a Tokaj Kereskedőház, a Zsindelyes Pálinkafőzde, és a Richter Gedeon Zrt. is.)
A cég több millió Stühmer-csomagolást készít a hazai és a nemzetközi piacra. A két családi vállalkozás, a Stühmer és az Sz. Variáns termékeny közös munkája 2007-ben indult. „Teljes az együttműködés köztünk. Már első perctől közösen végezzük a termékfejlesztést, sőt, sokszor az Sz. Variáns ajánlására indul el egy új terméken való gondolkodás” – osztja meg Csóll Péter, a Stühmer név újjáélesztője és jelenkori tulajdonosa.

A Százszorszép bonbon máig a legnépszerűbb Stühmer termékek egyike. A klasszikus mellett még háromféle kiszerelésben megtalálható a boltok polcain, úgy tűnik, a hazai vásárlók és a turisták számára egyaránt vonzó az a nosztalgikus varázslat, amelyet a Százszorszép külcsínével és belső tartalmával képvisel. „A Százszorszép desszert sikerének, egyediségének egyik kulcsa pont abban rejlik, hogy több mint egy évszázada ugyanazt a minőséget képviseli. Ebben nagy szerepe van a doboznak is, amely valójában kézműves alkotás” – vélekedik Szakál János, az Sz. Variáns ügyvezető-tulajdonosa, akit szintén több évtizedes emlékek fűzik a Stühmer ikonikus csomagolásához.

Szakál János

Erről így vall. „Gyermekkorom egyik jellegzetes darabja a Százszorszép doboz. Hiába fogyott ki belőle a bonbon, ember nem volt, aki kidobta volna, sőt, jellemzően apró értékek tárolására használták. Tipikusan olyan tárgy, aminek lelke van, végigkíséri a múltunkat és a jelenünket. Jó érzéssel és büszkeséggel tölt el, hogy mi is részesei lehetünk a történetének” – mondja Szakál János.