A természeti adottság és a hagyomány alapján nem engedhetjük meg magunknak, hogy más célt tűzzünk ki, mint azt, hogy magas minőséget állítsunk elő – mondta Szepsy István azon az életműdíj-átadó ünnepségen, ahol a teljes borász szakma előtte tisztelgett. A mádi borász hozzátette: ha eddig egyedi borokat készítettek Tokajban, ezután még egyedibbeket kell előállítani.

A Magyar Bor Akadémia Életműdíj Bizottsága 2020 elején döntött arról, hogy Szepsy István mádi borásznak ítéli a megtisztelő címet. A díjátadót a koronavírus-járvány miatt tavaly háromszor is el kellett halasztani, ezért csak most tudták megtartani az ünnepséget a mádi borász szülőhelyéhez közeli Encsen, az Anyukám Mondta étteremben.

A Magyar Bor Akadémia az elmúlt közel 30 évben fölvállalt feladatai közül az egyik első, és azóta is kiemelkedő fontosságú missziója az „Év Bortermelője Magyarországon” díj fenntartása és a cím odaítélése. A szakma Kossuth-díjának is nevezett elismerés odaítélését minden évben nagy izgalom előzi meg, birtokosát pedig nagy tiszteletet övezi.

Csézy

A Magyar Bor Akadémia tagságában az idők során egy új cím, egy életműdíj alapításának gondolata is megfogalmazódott, amelyet korábban Tiffán Ede és Garamvári Vencel kapott, tavaly pedig Szepsy István. – Az életműdíjjal szeretnénk megtisztelni és példaként állítani azokat a borászokat, akik az egész életüket, teljes pályájukat kiemelkedő módon töltötték a magyar bor szolgálatában – mondta a felemelő eseményen Keményné Koncz Ildikó, a Magyar Bor Akadémia főtitkára. Az ünnepeltet Csézy köszöntötte megható stílusban előadott dalaival.

Egyszerűségében, letisztultságában és nagyszerűségében szeretjük azt a bort, amit Szepsy István készít – fogalmazott méltatásában Nagy István agrárminiszter. Pilinszky Jánost idézve a miniszter rámutatott: „az ember korán megérzi a sorsát”, Szepsy István már hat évesen tudta, hogy a tokaji szőlőnek szeretne élni. Tizenkét évesen már a szőlőt kapálta, pedig nem lett volna kötelező, de ő szerette csinálni. E szeretet kíséri végig az életét, ez nyilvánul meg minden egyes szőlőtőke művelésében, s természetesen minden korty borában, hangsúlyozta Nagy István.

Nagy István

A tárcavezető úgy fogalmazott: nem is történhetett másképp, mint hogy a borvidéknek szentelje életét, így lett szolgálata és szeretete mára példa. Az elmúlt ötven évben tudta, érezte, hogy a világ borkultúrájának szüksége van a tokaji borra. Hitt ebben akkor is, amikor a második világháborút követő évtizedek nem kedveztek a minőségi bor termelésének, így a tokaji borvidék is elmaradt a világ nagy borvidékeitől.

A rendszerváltoztatás után azonban Szepsy István másokkal együtt úgy gondolta: az ő dolguk, hogy helyrebillentsék a kommunizmus okozta kisiklást. –Munkájában családjára, református gyökereire és Istenbe vetett mély hitére támaszkodott. Tudta: nagy változást nem lehet megvalósítani csak úgy, ha bizalommal van az ember a Teremtője iránt – húzta alá Nagy István.

Zilai Zoltán, Szepsy István, Nagy István (b-j)

Kiemelte: Szepsy István az elmúlt harminc évben alázatosan és türelemmel dolgozott, rengeteg intuíciót valósíthatott meg. Sikere abban rejlik, hogy bátorsággal mert változtatni és változni. A száraz tokaji mára nemcsak csúcsminőségű termék, hanem történelmi és kulturális értelemben is kiemelkedő értéket képvisel.

Tokaj megújulása azoknak a borászoknak köszönhető, akik Szepsy Istvánt követve azzal a meggyőződéssel járnak nap, mint nap a szőlőben, hogy történjen bármi, jövőre újra szüretelni fognak. A mögöttünk hagyott esztendőben azt is megtapasztalhattuk, hogy a magyar borászok hisznek a jövőben. A magyar borok és borvidékek olyan féltett kincseink, amelyeket nemcsak őriznünk kell, hanem minél több embernek megmutatni.

Az elismerés annak a borásznak szól, aki munkájával, töretlen szorgalmával és kitartásával nemcsak a mádi, családi gazdaság, de Tokaj-Hegyalja és azon túl a magyar nemzet gazdagodásához és gyarapodásához is hozzájárul. Szepsy István azért született, hogy újraálmodja a legnagyobb múltú történelemi borvidékünket. – Bízom benne, hogy megvalósul az álma, amit egy dokumentumfilmben fogalmazott meg: „eljön az idő, amikor a magyar emberek csak szeretettel készült termékeket fogyasztanak” – zárta gondolatait a miniszter.

Zilai Zoltán, az Magyar Bor Akadémia elnöke hangsúlyozta: Tokaj-Hegyalja kiemelkedő borvidéke hazánknak, nemzeti érték, és ezen a borvidéken kiemelkedőt alkotni nemcsak Tokaj ügye, hanem az országé is. – Szepsy István példát mutatott, az ő életútja kiemelkedő fontosságú. Ami mérhető is, hiszen a borvidék borai újra visszakerültek a világviszonylatban is mért csúcsborok kategóriájába. Hogy ez ma így lehet, abban Szepsyí Istvánnak meghatározó érdemei vannak – emelte ki Zilai Zoltán.

Aláhúzta: példát állítani azért fontos, mert a minket követőknek ezek az eszmények nyújtanak iránymutatást, jelzik, miképpen kell eredményeket elérni. Számukra jó példa Szepsy István munkája, ha őt követik, az újabb generációk is olyan eredményeket érhetnek el, mint a mádi borász.

– Tökéletesen ki lettem fényezve – reagált Szepsy István a rá jellemző humorral az őt méltató szavakat követően. Tervei kapcsán kifejtette: a borvidéken 52 első osztályú dűlő található a 418-ból, ami a borvidék harmada. A legjobb dűlők közül is kiválasztottak tizenkettőt, ahol a céljaikat el kívánják érni. Ahogy fogalmazott: e munkáról szólt az elmúlt harminc év is, a talaj-, a termőhely- és fajtakutatásról.

Rávilágított: az egyharmadnyi első osztályú dűlő Burgundiában csupán 1,6 százalékot tesz ki, és nem azért, mert nem lehetne többet kialakítani. Marketing szempontból nem érdemes többet készíteni, amire az ottani borászok már régen rájöttek. A burgundiai 1,6 százaléknyi területből 0,02 százalék csupán, ami igazán drága bort ad, mert többet nem vesz fel a piac. – S hogy miért lényegesek a drága borok? Azért, hogy a többieket is húzza felfelé, valamint a figyelmet felkeltse a borvidék iránt – mutatott rá az ünnepelt. Hozzátette, hogy Tokaj a világ legjobb termőterületei közé tartozik, és ahogy egy nagy borvidékhez illik, itt is meg kell határozni a kiugróan magas minőségű termőhelyeket.

A tokaji gazdák is ráéreztek: nem lehetséges, hogy olyan nagyok maradjanak a dűlők, amelyeken a legdrágább borokat lehet előállítani, hiszen akár tízméterenként is találni teljesen különböző altalajokat. Szepsy István elmesélte, hogy akadt olyan termőterület, ahol harminc réteget találtak a mélyfúrásoknál. Persze a szőlő nem használ minden réteget, de minél öregebb, annál mélyebbre nyúlik a gyökere, és annál melyebb rétegeket ér el. Onnan veszi fel azokat az ásványokat, amelyek egyedivé teszik a bort. – Márpedig egyedi minőségek nélkül nincs világmárka. Ezért kutatunk, s bár a Nyugathoz képest lemaradásban vagyunk, jövünk mi is – mondta a borász.

Kiemelte: a világon kétszáz borászat árul 500 euró feletti összegért palackokat. A tokaji aszú gondozása a világ legdrágább termelési eljárása, ezért nehéz a bort árában értékesíteni, ami egyben meghatározza a jövőjét is. hiszen ha nem gazdaságos a termelése, kevesebben foglalkoznak vele, „csak ilyen őrültek készítik, mint mi” fűzte hozzá tréfásan. De megpróbálják helyre tenni az árakat a világban; Magyarországon még nincs annyi tehetős borszerető ember, hogy megvegye a megtermelt borokat. – Le kell szögezni: Tokaj drága, de nem lehet minőséget olcsón megtermelni. Eladni igen, de csak a jövedelmünk kárára. Ezért is kell gondolkoznunk a jövőn, s ha eddig egyedi borokat készítettünk, ezután még egyedibb borokat kell készítenünk – szögezte le Szepsy István.

A díjátadó után az illusztris társaság – mások mellett Wille-Baumkauff Márta, Áts Károly, Árvay János, Lőrincz György (képünkön), Frittmann János, Koch Csaba, Takler András borászok – ünnepi ebédet költhetett el, miközben lehetőség nyílt egy kis szakmázásra is Szepsy Istvánnal.

Dudás Szilárd, Anyukám Mondta

Az Anyukám Mondta csapata fantasztikus menüvel készült: előételként kacsamáj terrine-t szolgáltak fel brióssal, gyümölcsökkel, ehető virágokkal, amelyhez Szepsy Szamorodni 2016-os évjáratát kínálták.

A következő fogás harcsafilé volt habzó vajban, kapros szósszal, túrógombóccal, mellé Szepsy Úrágya Furmint 2017 érkezett.

A főételként zempléni „báránybébi” került az asztalokra zöldségekkel, rókagombával, amelynek kisérője Szepsy Szent Tamás Furmint 2016 lett.

A díszebédet Rákóczi-túrós zárta kajszibarackzselével, meringue-el, amelyhez a vendégek Szepsy Aszú 2013 évjáratot kortyolhattak.

-------------

Szepsy István 1951-ben született Bodrogkeresztúron, a Sárospataki Református Gimnáziumban érettségizett. A Kertészeti Egyetemen 1976-ban végzett, majd Mádon dolgozott főkertészként egészen 1990-ig. A szocialista nagyüzemi munka mellett és a saját birtok kialakításán is munkálkodhatott, itt volt lehetősége a minőségi termesztésre, a termesztéstechnológia finomítására.

1997-ben társával, Anthony E. Hwanggal létrehozták a Királyudvart, ami a maga 100 hektárjával a világ egyik legnagyobb édes bort termelő birtoka lett. Az óriási szakmai lehetőség mellett biztos megélhetést biztosított, amire Szepsy Istvánnak szüksége volt ahhoz, hogy egy saját pincét alapíthasson.
A borász már akkor a saját útját járta, s elindult a hozamkorlátozás, a száraz tokaji borok irányába. Külföldön tanulmányozta a szőlőtermesztést és borkészítést. Hamar megérett benne a felismerés, hogy a rendszert nem lehet foltozgatni, hanem alapvetően más szisztémában kell gondolkodni. Olyan rendszerben, amilyen a 18. századig jellemezte a tokaji szőlőtermelést: magas hegyen, köves területen, öreg szőlőtőkéken, kis hozamokkal, tápanyagutánpótlás nélkül. Munkáját ennek szellemében végzi azóta is. Szepsy István kezdeményezésére, 2005 óta létezik a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület, ami a borvidék negyedét, Mád Hegyközség területét öleli fel, amelyre termelési szabályzatot is kialakítottak.

A családi pincészetben csak a furmintra építenek minden borkategóriában – ennek felismeréséhez közel 30 év kellett. A dűlőkben gyorsabban ment az előrelépés, pedig csupán 17 éve kezdték el a furmint szelekcióját, míg pár éve az egyedszelekciót – mindent erre tettek fel. Világmárkát építenek, amely az ország számára is előnyöket hordoz.
Szepsy István munkássága elismeréseként, számos rendkívül értékes díjat kapott. Ezek közül, hogy csak a legjelentősebbek

„A magyar borkutúra újrateremtésében, a tokaji bor hírnevének terjesztésében végzett tevékenységéért” 1999-ben kapott Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje; 2001-ben az Év Bortermelője; 2009-ben „Borászok Borásza”; 2010-ben és 2013-ban pedig elnyerte a Prestige Reserve Club által alapított Prestige Awardot, az adott évben a legnagyobb presztízzsel rendelkező borászat díját.

Magyarország köztársasági elnöke 2012-ben a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta Szepsy István borász, a Szepsy Kft. ügyvezető igazgatójának, a minőségi bortermelés fejlesztéséért, a méltán világhírű tokaji borágazat érdekében végzett több évtizedes, határainkon túl is nagyra becsült munkássága elismeréseként.

E tiszteletet parancsoló életút ismeretében talán már nem is meglepő, hogy Stephen Brook, a világ egyik legismertebb és -tekintélyesebb szakírója által készített Wine People című könyv Szepsy Istvánt a világ leghíresebb borászai között említi. A 2001-2002-es Birtokok és borok című könyv az egyetlen ötcsillagos birtokként regisztrálja Magyarországon a Szepsy pincészetet.

Így érkezünk el a csodálatra méltó pályán 2013 novemberéhez, amikor „az éveken át tartó kitartó munka, és a fejlődés iránti elkötelezettség elismeréseként”, a Comói-tó partján tartott World Wine Symposiumon Szepsy István kapta – másodikként a világon – a „Les Seigneurs du Vin” (A Bor Urai) névre keresztelt díjat, amelyet a borászok Oscar-díjának tekinthetünk.

2019 végén első magyar borászként Walter Scheel-éremmel tüntették ki. „Azt a rendkívüli hozzájárulását szeretnénk méltatni, amivel a tokaji borok fejlődését és nemzetközi ismertségét segíti – az innovációs képességét, a mérceként szolgáló minőségfelfogását, röviden: meghatározó szerepét a világ egyik legjelentősebb borvidékének újraélesztésében – állt a borász méltatásában.