A hidegebb idő beköszöntével sokan automatikusan a vitaminokhoz nyúlnak, hogy egészségüket megóvják, pedig közel sem biztos, hogy többet segítenek magukon, mintha helyesen táplálkoznának és mozognának, véli Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyezési szakértő. Megkérdeztük a szakembert, van-e értelme a vitaminok szedésének, ha igen, milyen esetben, lehet-e túladagolni egyes vitaminokat. Dobson Szabolcs azt is elárulta, mi a véleménye a csodaszernek kikiáltott termékekről és a superfoodokról.

– Ősszel, kora télen a legtöbb ember pánikszerűen kezd el különböző vitaminokat szedni. Helyes ez a metódus?

– Ha pánikra nincs is ok, jó kvalitású tudományos vizsgálatok összegzett eredményei azt mutatják, hogy a cink, a C- és D-vitamin, valamint többkomponensű táplálékkiegészítők mérsékelten hatékonyak lehetnek a légúti fertőzések megelőzésében és lefolyásának javításában. Ez azonban statisztikai megállapítás, tehát nagyobb számú embert tekintve helytálló, egyéni szinten nem feltétlenül. Ennek okai gyökerezhetnek például az egyéni vitamin- és ásványianyag-ellátottságban és az életmódban, ahogy fontos tényezők a munkából adódó eltérések, a genetikai különbségek, a kórokozók fajtái.– Az alkalomszerűen szedett vitaminok milyen hatékonysággal képesek bennünket megvédeni a betegségektől, a meghűléstől, az influenzától?

– Általában az alkalomszerű szedés nem javasolható. Egyes vitaminok szedésének szükségessége lehet évszakfüggő (legfőképpen a D-vitaminé). A legfontosabb az unalomig ismételt kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő életmód. A felső légúti vírusok ellen hatékony módszer a rendszeres kézmosás, legfőképpen a tömegközlekedés használata vagy bevásárlás után, illetve étkezések előtt. Egyes esetekben (immunműködési zavarok) a maszk használata is fontos lehet.

– Mi a vitaminok szedésének helyes metódusa?

– Általánosságban erről nem lehet röviden beszélni. Nincs értelme az öncélú vitaminpótlásnak. Mindig célszerűbb, ha lehetséges, a természetes vitaminforrások előnyben részesítése (gyümölcsök, zöldségek). Ha pedig vitaminkészítményeket vásárolunk, legfontosabb nem saját elméleteket gyártani, „gurukra” hallgatni, hanem elolvasni a termékek csomagolásában lévő tájékoztatót, amely kitér egyebek mellett a szedésre is, továbbá célszerű a gyógyszerész és az orvos tanácsát is kikérni.– Milyen vitaminokat kell/érdemes állandóan, és melyeket alkalomszerűen fogyasztani?

– Optimális esetben nem kell vitamin- és ásványianyag-készítményeket szedni, hanem a helyes táplálkozásra kell figyelmet fordítani. Vannak esetek, amikor azonban egyes vagy akár több vitamin és/vagy ásványi anyag pótlása fontos lehet. Ilyen a D-vitamin és a kalcium pótlása menopauza utáni életkorban lévő nőknél, a D-vitaminé időseknél, napon keveset tartózkodóknál, vagy mások mellett egyes B-vitaminok pótlása vegán táplálkozásúaknál.

– Vegyük sorra a különböző vitaminokat, melyik, miért fontos a szervezetnek! Kezdjük az alappal, amit mindenki ismer, a C-vitaminnal!

– A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, támogatja a kollagén képződését (ami az erek normális működésében is fontos), és segít megvédeni a sejteket az oxidatív stressztől. Étrend-kiegészítőként a C-vitamin fontos lehet például azoknál, akik étrendje kevésbé változatos, vagy fokozott élettani igényeik vannak. A megfelelő C-vitamin bevitele hozzájárulhat a fáradtság- és a kimerültség-érzet csökkentéséhez. – Sokan csodaszerként tekintenek a C-vitaminra.

– Az ajánlott mennyiség 80 mg naponta, ehhez képest több száz mg-os kiszerelések kaphatók; adott esetekben problémát is okozhat a tartós, túlzott C-vitaminszedés, igaz, ahhoz huzamosabb ideig több grammot kell bevinni a szervezetbe. Még egyszer hangsúlyozom: önmagában azért szedni (multi)vitaminokat, hogy az egészségünket óvjuk kellő mozgás és helyes táplálkozás nélkül, nem elég. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet egy fontos körülményre: egy-egy vitamin, vagy általában gyógyszer, egyben anyagi formát öltött, tablettázott vagy kapszulába zárt nagybetűs Remény is, amiben hisznek az emberek, és ez esetleg megváltoztathatja a viselkedésüket. A vitamint szedőt például emlékeztetheti arra, hogy egészségesebben kell élnie és ez eredményezhet nála életmódbeli változásokat, vagy fordítva, aki amúgy is egészségesebben él, pluszban nagyobb eséllyel szedhet vitaminokat. Így önmagában vizsgálni a vitaminok egészségre gyakorolt hatását nem könnyű, mert figyelembe kell venni a torzító tényezőket (anyagi helyzet, képzettség, életkor, táplálkozás, mozgás, betegségek).– Sokan misztifikálják, mások csak legyintenek a D-vitaminra, mi az igazság? Valóban védi a szervezetet a daganatoktól?

– Nem zárható ki. Vannak adatok arra, hogy a D3-vitamin-kiegészítés (más néven kolelakciferol) valamelyest esetleg csökkentheti a rákeredetű összhalálozást. A D3-vitamin szedése hozzájárulhat a fej-nyaki, emlő-, vastagbél-, tüdő- és vesesejtrák kialakulása kockázatának csökkentéséhez. Ezen kívül a D3-vitamin megfelelő szintjének fenntartása csökkentheti a vesesejtrák és a pajzsmirigyrák kockázatát is. Azonban ezek ismét csak statisztikai megállapítások, amelyek egyéni szinten nem feltétlenül érvényesülnek és pláne nem teszik semmissé az egészségre káros életmód hatásait.

– A D-vitamin valóban a C-, az A- és a K2-vitaminnal együtt fejti ki a hatását?

– Nem kizárt, hogy például a D-vitamin és a K2-vitamin kombinációjának lehetnek előnyei a csontsűrűség esetében, de klinikailag fontos hatásokat mutató bizonyítékokból ilyen kombinációk esetén nagyon kevés akad. Főként a bulvársajtó és egyes étrend-kiegészítőket gyártók nagyítanak fel és terjesztenek gyenge lábakon álló, klinikai jelentőségüket tekintve bizonytalan publikációkat. Sokkal több értelme van odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, rendszeres mozgásra.– Milyen jótékony hatása lehet az A-vitaminnak?

– Az A-vitamin hozzájárul a normális vasanyagcseréhez, a látás, a normális bőr és nyálkahártyák fenntartásához, az immunrendszer normális működéséhez. Szükséges az egészséges fogak, csontok, haj, bőr és körmök, az energia és az általános vitalitás fenntartásához.

– Mikor szedjük a különböző B-vitaminokat?

– Lehetőleg soha, kivéve, ha van értelme; vitaminhiány, fokozott fizikai igénybevétel vagy egyes betegségek esetén.

– Hogyan szedjük helyesen a vitaminokat? Melyikből mekkora dózis ajánlott naponta?

– Ezek az információk szerepelnek az egyes termékek ismertetőiben. Általánosságban az úgynevezett felső beviteli határértékek betartása a legfontosabb. Ezek listája itt található: https://ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_

– Mindegy, mikor vesszük be a vitaminokat, reggel, délben vagy este? Számít, hogy egyszerre vagy külön-külön, illetve étkezés előtt, közben vagy után vesszük magunkhoz a vitaminokat?

– A természetes táplálkozás esetén minden vitamin és ásványi anyag a naponta többször fogyasztott táplálékkal jut a szervezetbe. Ebből kiindulva nem érdemes hókuszpókuszokat csinálni a szedésből. Ismételten utalok a dobozok termékleírásaira.

– Lehet-e túladagolni a vitaminokat?

– Igen, főleg a zsírban oldódókat, így az A-, E-, és D- és K-vitamint, amelyek felhalmozódhatnak a szervezetben. Leginkább a D- és az A-vitamin okozhat problémát. A D-vitamin magas kalcium vérszintet indukálhat, tünetei lehetnek a székrekedés, a hányinger, a hasfájás, illetve mészlerakódás egyes szövetekben, szervekben. A D-vitamin esetében az adagolás rugalmas lehet, azaz a naponta szedett 1000 nemzetközi egységet (NE) egyenlőnek tekintik a kétnaponta szedett 2000, illetve a hetente egyszer szedett 7000 nemzetközi egységgel. Használni kezdték a dózis-ekvivalencia fogalmát, amelyben az egyszerre bevett D-vitamin mennyiséget elosztják az adagolás gyakoriságával. A fenti esetekben például a dózis-ekvivalens napi 1000 nemzetközi egység.. Általános adagolási ajánlásokat nem tennék, a hatóság (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, azaz NNGYK) honlapján elérhetők az ajánlott napi beviteli értékek, amelyek esetében figyelembe kell venni a táplálékkal bevitt vitamin-mennyiségeket is.– Mi a szerepük a nyomelemeknek, a különböző ásványi anyagoknak az egészség megőrzésében?

– Ezek nélkülözhetetlenek a szervezet számos életműködésének biztosításában.

– Vegyük például a magnéziumot, vagy a vas, a cink, a jód, a szelén; az omega3 szerepét?

– A vas számos élettani funkcióhoz elengedhetetlen nyomelem, például a hemoglobin és a mioglobin alkotóeleme. A vashiányos vérszegénység különösen a szülőképes korú nők, a gyermekek és a vegetáriánusok körében gyakori. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) elismeri a vas szerepét a fáradtság és a kimerültség csökkentésében, valamint hozzájárulását a normális szellemi funkciókhoz és az immunrendszer működéséhez. A magnézium számos biológiai folyamatban játszik kulcsfontosságú szerepet, többek között az energia-anyagcserében, az izomműködésben és az idegingerület-átvitelben. Az EFSA szerint a magnézium hozzájárul a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, támogatja a normális izomműködést, és elengedhetetlen a csontok és fogak egészségének fenntartásához.– Mi a helyzet a többi említett elemmel?

– Kutatások kimutatták, hogy a cink elengedhetetlen a szabályos immunműködés fenntartásához, amit az EFSA a cink oxidatív stressz elleni védekezésben betöltött szerepével együtt említ. Ezenkívül a cink segít a bőr, a haj és a köröm egészségének fenntartásában. A jódot illetően az EFSA elismeri szerepét a normális szellemi működés fenntartásában és a pajzsmirigyhormonok termelésében, amelyek kritikus fontosságúak az energia-anyagcserében és a növekedésben. A szelén hozzájárul az emberi egészség szempontjából kritikus különböző élettani funkciókhoz. Az EFSA elismeri a szelén szerepét a pajzsmirigy normális működésének támogatásában, az immunrendszer megfelelő működéséhez való hozzájárulásában, és a sejtek oxidatív stressztől való védelmében. Az omega-3 zsírsavakat illetően: a DHA nevű ilyen zsírsav elengedhetetlen az agy optimális működésének, valamint a szív- és érrendszer egészségének fenntartásához. Az EFSA ugyancsak elismeri a DHA általános egészségre gyakorolt jótékony hatását, különös tekintettel annak szerepére a helyes agyműködés elősegítésében és a normális látás fenntartásában. Az EFSA szerint a napi 250 mg DHA és eikozapentaénsav (EPA) bevitel hozzájárul a szív normális működéséhez. A DHA a gyulladásos reakciókban és az általános anyagcsere-funkciókban is fontos szerepet játszik.– A vitaminokat, nyomelemeket sok esetben kapszulákban árulják. Jelenthet-e problémát a műanyag kapszula szervezetbe jutása?

– Műanyagokat a kapszulák és egyéb termékek nem tartalmaznak. A segédanyagok között azonban lehetnek olyanok, amelyek kiválthatnak káros hatásokat, például egyes festékanyagok, vagy a laktóz, de a figyelmeztetések szerepelnek a betegtájékoztatón.

– Melyik elemről, vitaminról nem esik elég szó, miközben a tudomány mai állása szerint lényeges a szerepe az egészség megőrzésében?

– Az étrendkiegészítő-piacon sokkal több szó esik mindenről, mint amennyi valódi tudományos bizonyíték áll rendelkezésre adott esetekben. Ezt még gerjeszteni nem célszerű.– Sokan a kávé, a kakaó, a zöld tea, a gojibogyó egészségvédő szerepét is hangsúlyozzák.

– A tea, a kávé, a kakaó esetében mutattak ki hasznos tulajdonságokat, de semmi olyasmi nincs, ami miatt nélkülözhetetlenek lennének az egészséges élethez.

– Mit gondol a superfoodokról?

– Semmit. Akinek pénze van, megvehet sok hülyeséget. Lehet, hogy ez könnyebb, mint kitartóan helyesen táplálkozni, mozogni és általában egészségesen élni.– Tételezzük fel, hogy a lehetőségeihez képest mindenki megteszi a legtöbbet, de mégsem jut minden nap ideje sportolni, vagy forrása helyesen táplálkozni, arról nem is beszélve, hogy sok embernek az alapélelmiszerek beszerzése is gondot jelent.

– Nehéz általánosságban ajánlani, de ha mégis erre kér, azt mondhatom: aki teheti, ha már kenyeret vásárol, vegyen teljes kiőrlésűt; ha nem laktózérzékeny, fogyasszon tejtermékeket, és lehetőleg minél több zöldséget. Iktassunk be főzeléket vagy főtt/párolt/grillezett zöldségeket az étrendünkbe, valamint fogyasszunk szezonális gyümölcsöket, lehetőleg ne elsősorban banánt, hanem inkább szilvát, szőlőt, cseresznyét, almát, narancsot, mandarint, kivit.