Hivatalosan is megnyitotta kapuját a balatonlellei Kedvesem Bisztró új egysége, a Szalay Cukrászda. A pultba nem csupán mentes és modern édességek kerültek, de két, 19. század végi torta is, amely mostantól az állandó kínálat része lesz. A cukrászdát nemcsak a pazar desszertkínálat miatt érdemes felkeresni, a vendég ugyanis unikális művelődéstörténeti utazáson is részt vehet.

A cukrászda ötletéről Nagy Csaba, a Kedvesem Bisztró tulajdonosa – öndefiníciója szerint az építőipari vállalkozásai ellenére „született vendéglátós” – elárulta: tizenhárom évesen, diákmunkaként szerezte legkorábbi élményeit a balatoni vendéglátásról szülővárosában, Balatonlellén, és 1990-ben nyitotta meg első saját üzletét.Noha két évtizedre Budapestre költözött, szívében mindig lokálpatrióta maradt, és 2009-ben életre hívta a déli part mára meghatározó színvonalú és koncepciójú éttermét, a Nagymama vendégszeretete ihlette Kedvesem Bisztrót, amely jelenleg Dömök Balázs konyhafőnökségével halmozza el minden földi jóval a betérőket.

Szalayak Lelle múltjában és jelenében

Már a Kedvesemben is helyet kapott egy cukrászműhely – az ínycsiklandó, 2023 nyári kínálatról mi is írtunk –, ezt fejlesztették most tovább. „Minden évben bővítettünk, újítottunk egy kicsit a Kedvesemben, hiszen kezdettől négy évszakos helynek szántuk” – árulta el Nagy Csaba.

Nagy Csaba tulajdonos

S hogy miért éppen egy cukrászdával bővültek idén, arra már Kovács Péter helytörténész adta meg a választ. A közelmúltban ugyanis a legendás balatonlellei nemesi család, a Szalayak hagyatékában talált néhány süteményreceptet, amelyet a leírás alapján rekonstruálni is lehetett: a 19. század végi Károly torta és Székely torta a Kedvesem cukrászműhelyében ismét alakot öltött. Innen már csak egy lépés volt az önálló cukrászda létrehozása.

Kovács Péter helytörténész

A Szalayak és Balatonlelle kapcsolata egyébként sem szűkölködik érdekességekben. Ez a família szemelte ki elsőként állandó lakhelyül Lellét: az 1838-ban elkészült, klasszicista stílusú kúriát egészen az 1950-es államosításig lakta a család. Az ismert birtokos, Szalay Imre életútjában olyan fordulatos történetek is felbukkannak, mint a külföldi vadászatokról hazahozott, majd Balatonlellén házi kedvencként tartott orangután kalandjai, ami gyakran sétáltatta magát a településen, és "nézett be" cseresznyéskertekbe, vagy a szintén Lellén fölnevelt medvebocs története, aki szabadon kószálva a vasútállomás környékén, rendre halálra rémítette a vonattal érkező turistákat.

Szalay Imre borászkodott is, ’48-as párti képviselőtársaival egy átpoharazott estén kikiáltotta a „Lellei köztársaságot” – hívta föl a figyelmet Kovács Péter a magyar államtörténet egy (talán méltán feledésbe merült) epizódjára.

A Szalayaknál gyakran fordultak meg vendégek is: Imre – aki elsőként vitorlázta körbe a Balatont – egy-egy vitorlás kalandjáról környékbeli ismerősökkel a fedélzeten tért vissza, nem egyszer meglepve ezzel feleségét és a háznépet, akik nem számítottak vendégseregre. Hamarosan azonban megtalálta a „távközlés” legpraktikusabb módját, és vitorlására apró ágyút szerelt, amiről a hazaút alatt annyi lövést adott le, ahány plusz terítékre aznap szükség volt.A Szalay család történeteit és a kúriában zajló hétköznapjait ma különleges, interaktív tárlat mutatja be. Erről már Hartmann Zoltán, a művelődési ház igazgatója beszélt, kiemelve, hogy a Szalayak és Balatonlelle története úgy fonódik össze, mint Mozart és Salzburg, vagy mint Erkel Ferenc alakja és Gyula. Hartmann Zoltán köszönetet mondott Nagy Csabának a négyévszakos Balaton érdekében tett erőfeszítéseiért, valamint a Szalay Napok népszerűsítéséért éppúgy, mint azért, hogy a Kedvesem Bisztró cukrászdája a Szalay család nevét vette föl. Egyben reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Szalay brand egykor ugyanolyan erős lesz, mint Mozarté Salzburgban.

A Szalay Cukrászda

A cukrászda belső berendezése az 1920-as évek stílusát idézi, modern letisztultsággal ötvözve a hagyományt. Gyönyörű székek és asztalok, kedves és meghitt részletek varázsolják otthonossá az ott töltött időt, akit pedig a Szalayak élete érdekel, a falakon található, századfordulós fotográfiákon viszontláthatja az orangutánt is. A helyiség klimatizált, de a kánikula és a balatoni szellő szerelmesei akár a hatalmas, napernyőkkel fedett teraszon is helyet foglalhatnak.A cukrászdaminőséget „látatlanban is” garantálja a Kedvesem Bisztró másfél évtizedes brandje, és tovább erősítik a reggelire kínált sós falatok, a fagylalt-, és legfőképpen a desszertkínálat. Nagy Csaba ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: cukrászdai koncepciójuk alappillérje az adalékanyag- és tartósítószermentes előállítás, hiszen az egészséges étel egészséges életet is jelent. Mindez meghatározza a mennyiséget és kínálatot – folytatta –, sosem lesz tömegtermelés a süteményekből. Az adalékanyagmentesség mellett egy másik, nagyon figyelmes megoldásra is sor került: az ételérzékenységgel, allergiával élők számára külön „mentes cukrász” készíti a süteményeket, elkülönített térben előállítva, illetve a pultban külön polcon árulva, hogy így védjék ki a keresztszennyeződéseket.

Károly torta, Székely torta

Kóstolónk során a két 19. századi receptet és egy modern desszertet vettünk górcső alá. A Károly torta kellemesen édes, de nem gejl alkotás, amelyből zavarba ejtő mennyiséget lennénk képesek elfogyasztani. Kakaós-diós tésztalapok között húzódik meg a sűrű, főzött krém, tetején pedig tejcsokis máz és egy szem dió ül.A Székely torta ezzel szemben a gyümölcsösebb világot képviseli: a diós linzertésztán kellemesen savanykás sárgabarack lekvár réteg található, amelyet szintén a keményre főzött krém követ, hogy a tetején még egy sor baracklekvár, tésztaréteg, és végül sült dióhab zárja a falatot. Nagyon-nagyon finom, mindkettőt jó szívvel ajánljuk!A modernebb vonalból a különleges alapanyag-kombinációkat ígérő Fekete szezám-narancs tarte-ra esett a választásunk. Ez megosztóbb desszert, biztosan akad majd, aki rajongani fog érte, másnak talán nehezebben lesz befogadható. Ízlések és pofonok.

És be kell, hogy valljuk: bár az ünnepélyes megnyitón a sütemények mellett a Kedvesem Bisztró előételeiből is megkínálták a vendégeket (kacsamáj patét kaptunk kandírozott pisztáciával, málnával és brióssal; valamint Balatoni gourmet válogatást; és füstölt lazacot), a tavalyi élmények miatt képtelenek lettünk volna úgy eljönni, hogy nem eszünk a Kedvesemben egy hideg kovászosuborka-krémlevest pirított füstölt császárszalonnával.És ha már ott voltunk… rendeltünk egy pappardellét, erdei gombás–aszalt paradicsomos raguval, kacsamellel és parmezán forgáccsal. Meg egy málnás tiramisut… A minőség semmit sem változott tavaly óta: fantasztikus ízek, gyönyörű kompozíció, ötletes megoldások és kiváló alapanyagok telítettek el bennünket.Ma, amikor pármásodperces videók elégítik ki a történetek iránti vágyainkat, a „storytelling” pedig a marketing egy szeletévé fogyott, üdítő élmény betérni egy olyan helyre, ami komolyan veszi nem csak a vendéglátás írott és íratlan szabályait, de tisztában van saját lakóhelyének, és családi múltjának értékeivel is. A Kedvesem Bisztró, ahol a Nagymama (Nagy Csaba nagyszülője) alakja áll minden felszolgálói mosoly és minden finom falat mögött, valamint a Szalay Cukrászda, amely nevében a város hajdani nemesi családja előtt tiszteleg, azt üzeni, hogy a történeteknek igenis van helye az asztalnál, sőt, a vendéglátás éppen akkor teljesíti ki önmagát, ha túlmutat a szép tányérokon és finom falatokon, és közösségi értéket képvisel.

Talán nem túlzás, hogy itt azok a vendégek is kapnak egy Nagymamát, akik nem ismerhették a sajátjukat, és azok is kapnak egy Szalay családot, akiknek szülőhelye más, és a balatonlellei helytörténettől eltérő hagyományokat őriz.