A Baranya megyei Geresdlakon különös módon hangolódnak az ünnepre: a helyiek minden évben elkészítik településük mását mézeskalácsból. A munkához majd egy mázsa lisztet használnak fel, a végeredmény ámulatba ejtő. A középületek és otthonok mellett mesejelenetekben gyönyörködhetnek a látogatók, találkozhatnak Jancsival és Juliskával, Hófehérkével vagy Csipkerózsikával.

November elejétől advent első vasárnapjáig huszonnyolc helyi lakos készítette megállás nélkül mézeskalácsformákat. A lelkes geresdlakiak hetente akár többször, olykor este kilencig, tízig is sütöttek, ám örömmel tették, mert a munkával ráhangolódtak az ünnepekre. A készülődés során felidézik régi emlékeket is, így szinte röpül az idő munka közben. Többen minden évben részt vesznek a közös sütésben. A kiállított épületekhez idén 70 kg lisztet, 30 kg porcukrot, 10 kg margarint, fél kg szódabikarbónát, 300 darab tojást, 7 liter mézet és 20 csomag fahéjat használtak fel.

A kiállítás házába érkezőket Barna-Mendly Erzsébet kalauzolja körbe. Öt éve költözött a faluba, éppen aznap amikor megnyílt a mézeskalács falu. Akkor megfogadta: jövőre az ő házuk is itt fog állni, így is lett. Erzsébet egyébként az önkormányzat alkalmazásában áll, könyvtáros és a helyi újság főszerkesztője. Nagy lelkesedéssel beszél a mézeskalács falu épületeiről, közben a falu történetéről, életéről is szívesen megoszt szemelvényeket a látogatókkal.

Például azt: Kettné Schmidt Tímea virágkötő találja ki, miként fessen egy adott évben a mézeskalács falu, azt. Nem véletlenül, hiszen ő volt, aki 2009-ben megálmodta az első mézeskalács falut, vagyis akkor inkább még csak falucskát, hiszen csupán pár házból állt a kompozíció. Az aktív és ötletdús hölgy az első házikókat a templomban állította ki, amelyek azonban a nyirkos, hűvös helyen hamar összedőltek. A következő évben az iskolában állította ki a mézeskalácsokból készült épületeket, 2011-től használhatják a kiállítás házát (volt iskola épületét) a mézeskalácsfalu kialakítására.

Segíti még a helyiek munkáját Polgár Zsuzsanna mézesbábos, aki ragaszkodik a hagyományokhoz, ezért nem használnak az épületekhez színezéket (ellentétben a vácrátóti házikókkal). A geresdlakiak ötleteit ő önti végső formába, illetve útmutatást nyújt számukra, hogyan valósítsák meg terveiket. Több olyan sablont hoz, amivel a falubeliek nem rendelkeznek, valamint segít megrajzolni az utcaneveket és a különböző feliratokat.

Kétévente az egész kollekciót újrasütik, a közbülső éveben pedig azokat az elemeket, amelyek tönkremennek. Igyekeznek mindig néhány újdonságot belecsempészni a kiállításba, hogy annak is érdekes legyen, aki korábban már látta a hatalmas fahéj és szegfűszeg illatú „terepasztalt”. Idén például közvilágítást kapott a falu, villanyoszlopok „világítják” be az utcákat.

Ebben az évben több mesejelenettel is gazdagították a kiállítást. Találkozhatunk Jancsival és Juliskával a mézeskalács házikó előtt, Hófehérkével és a hét törpével, Csipkerózsikával, aki a kacsalábon forgó vár előtt alszik. Megsütötték a falu pincéjét, ahol a békakirály és a török basa látható. Újdonság továbbá, hogy a templom körül angyalok repkednek. A boszorkányokat viszont kitiltották a faluból, az egyik sarokban suhannak seprűiken, mutatja Erzsébet gyermeki lelkesedéssel.

A mézeskalács falu a valóság hű leképzése, annyi különbséggel, hogy alkotói idén 180 fokkal elfordították a települést tengelye körül. Csak hogy más legyen, mint tavaly. A középületeket igyekeznek úgy elkészíteni, hogy minél inkább tükrözze a valódi állapotot, ehhez sablonokat is használnak. A település polgármestere a hivatal előtt integet, az épületen a testvértelepülések országainak zászlaja látható, köztük a finn lobogó (lásd keretes írásunkat). A teremben több mint száz lakóház áll.A mézeskalács makettasztalon két templom is áll. Barna-Mendly Erzsébet az okát firtató kérdésre elmondja: 1968-ban három falu összevonásából hozták létre a mai Geresdlakot. Püspöklak, Geresd és Kisgeresd valaha különálló település volt, így előbbi kettőben is állt (illetve áll ma is) imaháza. Kisgeresden csupán egy harangláb áll; itt ünnepli a falu augusztus 20-át, ez is megtekinthető, a plébános éppen szel az új kenyérből.

A gazdasági épületet, állatokat, traktorokat a helyi mezőgazdasági zrt. alkalmazottai, az óvodát az óvónők készítették a gyerekekkel közösen. A falu pályázaton nyert forrást új kültéri játékokra, így természetesen a játszótér is helyet kapott a nagy makettasztalon. Bepillanthatunk a megyei harmadosztályban küzdő csapat mérkőzésébe is, az eredményjelző tükrözi a jelenlegi állapotokat: a helyi alakulat nagy különbségű vesztésre áll. A Dózsa SE-nek van túraszakosztálya is, a túrázók éppen a kilátótól „sétálnak” vissza a falu felé.

A készítők koronavírus-járvány okozta helyzetre is reagáltak: az orvosi rendelő előtt a doktornő injekciós tűvel várja az oltakozni vágyókat, akik az előírt távolság betartásával várnak sorukra. Vadban gazdag a vidék, így nem hiányozhatnak a szarvasok, rókák sem a kompozícióból.

Aki kedvet kapott a sütéshez, elkészítheti saját házikóit, figuráit a helyiek mézeskalács receptje alapján.

Hozzávalók:

76 dkg liszt

34 dkg porcukor

1 csipet só

4 egész tojás

2 púpos teáskanál szódabikarbóna

1 púpos teáskanál mézes fűszerkeverék

5 dkg margarin

4 evőkanál méz

A kenéshez 1 egész tojás és 1 tojás sárgája

A tésztát – miután pihent egy éjszakát – 160 fokon kell sütni.

A díszítéshez 150 dkg porcukrot 12-szer átszitálják, majd összekeverik 1 tojás fehérjével.

A mézeskalácsfalu – előzetes egyeztetés után – jövő novemberig megtekinthető, a belépő felnőtteknek 400, gyermekeknek 200 forint.

----------

Asszonycipelésben versenyeznek

A nyolcszáz lelket számláló faluban több mint száz finn állampolgár él. Az első finn lakos egy alkalommal vadászatra érkezett barátjához, és annyira megtetszett neki a vidék, hogy vásárolt egy ingatlant. A hírt elmondta ismerőseinek, akik közül később más is vásárolt házat Geresdlakon. Azóta szinte minden évben újabb család költözik a faluba. Van, aki egész évben itt tartózkodik, csak látogatóba megy haza, más nyaralni jár a községbe. Amikor a településen tartózkodnak, a finnek részt vesznek a falu minden rendezvényén, mézeskalácsot is sütnek.

Ilyenkor németül beszélgetnek a sváb gyökerű geresdlakiakkal, ám néhányan már magyarul is megértetik magukat. Minden évben megrendezik a finn-magyar majálist, amikor olyan hagyományos finn sportágakban mérhetik össze az erejüket a lakosok, mint csizmahajítás, asszonycipelés, gyufa vagy petrencerúd dobása.