Kényelmes fotelben üldögélünk egy régi állólámpa kellemes fényénél, a helyiséget cserszegi fűszeres törkölypálinka mazsolás kalácsos illata tölti be, miközben egy régi világvevőre hajazó készülékből sanzon szól. Ki ne vágyna hasonló békebeli miliőre? A hely létezik, Baján a Francovilla pálinkaszalonban ráadásul nemcsak nyugodt, kulturált, polgári légkör, hanem kulturális rendezvények is várják a minőségi pálinkát kedvelőket.

Az egész olyan, mint egy mese. Három pálinkaszerető üzletember Ács Sándor, Pencz Rudolf, Rácz Róbert elhatározta, hogy létrehoz Baján egy olyan szalont, ahol a kultúra különböző ágai mellett a kulturált pálinkafogyasztást is népszerűsíthetik. A gondolatot tett követte, és tavaly év vége felé megnyitott a bajai főtéren a Duna Wellness Hotel szomszédságában a Francovilla. Azért erre a névre esett az üzletemberek választása, mert egyes tézisek szerint Baja területén alapította Nagy Károly a város elődjének számító Francovilla végvárat a 9. század elején.

A falon ízléses, virágmintás tapéta, diófa színű bútorok, a székeken almazöld selyemhuzat, kellemes hangulatvilágítás fogad a Francovillába lépve. Az enteriőr az egyik tulajdonos, Ácsné Danyi Ilona érdeme, még a csillárt bevonó huzatot is különös gonddal választotta ki. Egyébként nem ez az első sikeres belső enteriőr, ami a finomízlésű hölgyhöz köthető.

Az eladótér mögötti helyiség sarkaiban hangulatos kuckók csalogatnak időzésre, a zenét egy hajdani világvevőre hasonlító, ám modern készülék biztosítja. Az udvaron keresztül ódon vasajtón juthatunk le a ház pincéjébe, ahol eddig szakmai szimpóziumokat tartottak, ezután már előadások, koncertek helyszíne is lesz. 

– Nem pálinkát akarunk értékesíteni – persze azt is –, hanem létre kívántunk hozni egy kulturális teret – kalauzol körbe Pencz Rudolf. A gondolatot tett követte, és 2016 októberében szerény megnyitó keretében átadták a közönségnek a szalont. Az úton az első lépést egy a közelmúltban megnyitott kiállítás jelentette, amely egy helyi festőművész, Sipos Lorand képeiből rendeztek a Francovillában. A tárlat megnyitóját egyébként kamarazenekar koncertje is színesítette. 

Előtte minden apró részletet kidolgoztak, Pencz Rudolf azt mondja: a részletekre való odafigyeléssel képesek megjeleníteni a polgári igényességet, egyfajta életérzést. Ez által joggal illethetik az intézményt a szalon jelzővel. Céljuk, hogy a szalonban a polgári kultúrának, a minőségnek, az értéknek biztosítsanak teret. Ebben értelmezésük szerint természetesen nemcsak a zene, a képzőművészet vagy az irodalom tartozik bele, hanem megjelenthet a kézműipar is, e kategóriába pedig a belefér a pálinkakultúra. 

Pencz Rudolf

– Imponálóan határozott lépéseket tett előre a pálinkás szakma, komoly gyártótársadalom alakult ki az utóbbi évtizedben. Innovatív, alkotni akaró ez a közeg, közelébe kerülnek, mondjuk így, a művészetnek – fogalmazza meg gondolatait Pencz Rudolf. Magyarországon jelenleg 120 kereskedelmi főzde működik, amely saját brand alatt állít elő pálinkát. Jelentős részük azonban csak szűk körben ismert, sokuknak esélyük sincs arra, hogy komoly marketingköltség nélkül megmutatkozzanak az értő közönségnek. Nekik (is) igyekeznek lehetőséget biztosítani a megmutatkozásra, teret biztosítaniuk az értékeknek.

– A százhúsz magyarországi kereskedelmi főzdéből tizennyolc italai kaphatók szalonunkban – mutatja be a kínálatot Kernya Lídia, a Francovilla értékesítési menedzsere. Hozzáteszi, hogy e cégek 450 fajta pálinkája közül válogathatnak a szalon-üzletbe betérő érdeklődők. Kaphatók ezen kívül díszcsomagolásban is italok, pálinka- vagy borkrémmel töltött bonbonok, továbbá Illa pálinkával ízesített forró csokoládé pálcikák és pálinkás szakkönyvek.

Aki nemes pálinka kortyolgatásával szeretne eltölteni egy kis időt a szalonban, megteheti, kaphatók ugyanis 4-5 centiliteres italok is, amelyekhez a szalon poharat tud biztosítani. A célközönség természetesen a bajai polgári réteg, amely már értékeli, illetve a későbbiek során kialakulhat benne a minőségi pálinka fogyasztása iránti fogékonyság.

Kernya Lídia

A tulajdonosok a bajai szalonra pilot programként tekintenek, hitük szerint, az első pálinkaszalon után továbbiakat nyithatnak majd más vidéki városokban. Baján kidolgozták a tér kialakításának metodikáját, a marketing technikákat és az értékesítés rendszerét, amelyeket majd az újonnan nyíló helyeken alkalmazni tudnak.