A gulyásleves tulajdonképpen „unokatestvére” az egyik legnépszerűbb koreai eledelnek – derült ki a hétvégén a Koreai Kulturális Fesztiválon, amelyet hatalmas érdeklődés mellett rendeztek meg. A rendezvényen fenséges ételeket kóstolhatott meg a többezres közönség, a különböző koreai étkeket kínáló standok előtt egész nap kanyargott a sor. Egy show keretében pedig az autentikus koreai ételek elkészítését is nyomon követhettük. Jó hír: a tofun kívül a séf mindent Magyarországon szerzett be.

Talán még a szervezők sem számítottak akkora tömegre, amely a Csörsz utcában a MOM Sportközpont előtt kígyózott szombaton. A Koreai Kulturális Fesztiválra érkezettek rengeteg program közül válogathattak, a fiatalokat természetesen a K-Pop cover táncprogramok érdekelték, az idősebbek a koreai harcművészetektől a kozmetikai bemutatókon át a hagyományos táncokig, muzsikáig sok mindennel elüthették az idejüket.

Minket természetesen leginkább a koreai gasztronómiai felhozatal érdekelt. A koreai élelmiszereket árusító stand, valamint a koreai konyha finomságait kínáló sátrak rengeteg érdeklődőt vonzottak. És akkor még hátravolt a koreai főző show, amely bár az eredeti tervekkel ellentétben hosszabbra nyúlt, ám a helyszínen ezt senki nem bánta. 

Persze ahhoz, hogy repüljön az idő, kellett Cris Lee séf, aki szuggesztív és humoros előadásával szinte a székekbe ragasztotta a közönséget. Nem meglepő a rutinja, hiszen Koreában nagy népszerűségnek örvend, például a szabad fordításban „Apuci főztje” című tv-műsort is ő vezette. Lee-t a különböző gasztrokultúrák összhangja foglalkoztatja, ezért a budapesti fellépésén a koreai és a magyar konyha találkozására fókuszált. Az általa elkészített gochujang jjigae (ejtsd: kocshudzsang csige) kicsit hasonlít a gulyásleveshez. 

A show alatt egy háromfogásos menüsort készített, amely menet közben még bővült is, szóval nem unatkoztak az érdeklődők. Ami nekünk, magyaroknak különösen fontos, ha a jövőben érdeklődnénk a koreai konyha iránt, hogy a séf a tofu kivételével minden alapanyagot egy budapesti Spar szupermarketben szerzett be. A K-Food (a koreai konyha közkedvelt rövidítése) specialista három ételből kettőt lényegében szimultán főzött, mi azonban a könnyebb követhetőség érdekében szétbontjuk az ételek elkészítésének menetét.

 Bár a rizsnek csak később lesz szerepe, először azt mossa meg Cris Lee, majd leönti a vizet és még egyszer megmossa. A koreaiak a rizs erejéből élnek, mondja a séf, a rizst ezért (is) vigyázva és kézzel kevergessük. A leöntött levet tegyük félre, int a séf, a háttérbe pedig tegyük fel főni a rizst. 

 Cris Lee először előételt készített, egy tofu salátát, amelyhez először bulgogit, vagyis pácolt marhahúst készítünk. Hátszínt vagy bélszínt vegyünk, amit vágjunk fel nagyon vékony szeletekre. Tegyünk hozzá szójaszószt, pici cukrot, úgy hat összetört fokhagymát, vékony karikára vágott újhagymát és jól dolgozzuk össze kézzel. Tegyünk még hozzá kis főzőbort, szezámolajat, és pihentessük egy darabig. A salátához szeljünk vékony karikákra két retket, a rukkolát vagy madársalátát pedig tegyük jeges vízbe, hogy egy kicsit magához térjen. Ha ezzel megvagyunk, pirítsunk kis olajon tofu szeleteket, egy másik serpenyőben pedig a hússzeleteket.

Ha nagynak találjuk a hússzeleteket, vágjuk fel azokat ollóval kisebb darabokra, majd ha kész, halmozzuk egy tányér közepére. Tegyük a húshalom peremére merőlegesen a tofuszeleteket, a fennmaradó közökbe pedig helyezzük a salátát és a retket. Szórjuk meg szezámmaggal, valamint 1-1 kanál szójaszószból, ecetből és vízből készített dresszinggel.

A gochujang jjigae több száz esztendeje egyaránt kedvence a királyoknak és a polgároknak, tudjuk meg a séftől. A leveshez valókat, a vöröshagymát, a cukkinit, a csiperkét, a burgonyát szeljük nagyobb cikkekre, szeljünk újhagymát, valamint tofut karikára, és tegyük félre. A nem túl zsíros sertéstarját (de akár használhatjuk a jószág más részét is) pirítsuk meg nagy lángon, a húst ne forgassuk folyton, hagyjuk, hogy egy pici pörzsanyag képződjön az edény alján. Miután ezt elértük, fordítsunk a szeleteken, sózzuk, borsozzuk. Készítsünk szószt, ami 2-2 kanál koreai paprika pesztóból és paprikapehelyből, babpasztából (ami kevésbé erőssé teszi a szószt), kis cukorból (ami kihozza az ízeket), koreai szójaszószból áll. Tegyük a levesbe a zöldségeket, és öntsük rá a szószt és a félretett rizslét.

A húst sokáig főzzük, hogy jól kiadja a zamatát. A levest forralva főzzük, hogy „dúsabb” legyen az íze. A menet közben keletkező pirosló habot mindig szedjük le. Kóstoljuk meg, ha sótlannak találjuk, tegyünk még hozzá a szószból. Amikor már úgy látjuk, hamarosan elkészül a leves, adjuk hozzá a tofut is, amelyet akkora szeletekre vágjunk, amekkorát egyszerre be tudunk kapni. Tegyünk bele tört fokhagymát is, azért ekkor, mert ha előbb helyezzük a levesbe, illata elillan. Tegyünk bele két kanállal a salátához készített dresszingből is.

A kész leveshez fogyaszthatunk az időközben megfőtt rizsből, amelyre pár szem szezámmagot is szórhatunk. És itt jön a cikk elején említett csavar, mert ha a leveshez vízzel elkevert keményítőt adunk, „elveszíti levesességét”, gyakorlatilag egy finom egytálételt kapunk, amely rizzsel felszolgálva kiváló eledel. A show vége felé még sebtiben mézes rizsgolyók is készültek, majd két szerencsés a közönség soraiból meg is kóstolhatta az elkészült étkeket. Egy idős hölgy úgy megnevettette a séfet, hogy a koreai szakács hangosan kacagva ölelte meg az asszonyt.