A magyar fiatalok többsége nem tartja trendinek a gyorséttermeket, és többségük ritkán vagy soha nem látogatja azokat – derült ki az Ifjúságkutató Intézet legújabb kutatásából. Sokan legalább hetente készítenek ételt maguknak vagy családtagjaiknak. A tudatos táplálkozásra való átállás sokszor egészségügyi okokra és nem az aktuális étkezési divatra vezethető vissza.

Az Ifjúságkutató Intézet friss felmérése szerint a magyar fiatalok közel négyötöde csak ritkán vagy soha nem eszik gyorséttermi ételeket. Leginkább a 15–17 évesek és a budapestiek látogatják az ilyen típusú egységeket. A gyorséttermi étkezéshez hasonlóan a házhoz rendelt ételek is kevésbé elterjedtek: a fiatalok kétharmada ritkán, 15 százalékuk soha nem rendel ételt. Heti rendszerességgel leginkább a nagyobb városokban élnek ezzel a lehetőséggel a fiatalok, a kisebb településeken ez az arány marginális, ami mögött vélhetően a szolgáltatások korlátozott elérhetősége is szerepet játszhat.A kutatásból az is kiderült, hogy a tíz fiatalból kilenc sajnálatosan ritkán vagy egyáltalán nem látogat hagyományos éttermeket sem (a nők még kevésbé járnak étterembe, mint a férfiak), aminek valószínűleg anyagi lehetőségük szab határt. Örömteli ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 78 százaléka legalább hetente egyszer készít magának vagy családtagjainak ételt. A legaktívabb otthoni „szakácsok” a 25–29 évesek, de még a legfiatalabbak közül is közel minden második rendszeresen főz vagy készít ételt otthonában. A felmérés adatai szerint a 15–39 éves magyar fiatalok közel negyede kénytelen egészségtudatosan étkezni, azaz elsősorban nem választja a diétát, hanem valamilyen egészségügyi probléma miatt kényszerül rá. Korosztályos bontásban a tudatos táplálkozásra kényszerülők aránya az életkorral nő: míg a 15–17 évesek még csupán 17, a 18–24 évesek 23, a 25 évesek és idősebbek 25 százaléka számolt be erről.A nők és férfiak között is van eltérés, (26 százalék 22-vel szemben), ami összefügghet az erősebb tudatossággal, esetleg a gyermekvállalási életkor sajátosságaival is. Emellett a budapestiek körében szintén magasabb arányt rögzítettek, mint a vidékiek körében. Foglalkozási státusz alapján a dolgozók negyede, a tanulók 23 százaléka, míg a munkaerőpiacról kiszorult NEET-fiatalok (nem tanuló, nem dolgozó) 16 százaléka kénytelen egészségügyi okokból tudatosan étkezni.A táplálkozással kapcsolatos attitűdöket vizsgálva megállapítható, hogy a 15–39 évesek harmada szerint vannak olyan ételcsoportok, amelyek önmagukban is károsak az egészségre, például a glutén, a cukor, a tej, a hús. A nagymintás ifjúságkutatás eredményei ugyanakkor rámutatnak, hogy cukrozott üdítőitalt a magyarországi fiatalok negyede, húst közel fele, míg tejet 38 százaléka naponta fogyaszt. Nyers zöldség vagy gyümölcs napi fogyasztóinak aránya 39 százalék, cukormentes üdítőitalt 15 százalék, vegán „húst” 3 százalék fogyaszt naponta. A napi gyógyszerfogyasztó fiatalok aránya 8 százalék, míg táplálékkiegészítőt 12 százalék, vitaminkészítményt 26 százalékuk fogyaszt napi rendszerességgel. Az egészséges táplálkozás iránti fokozott érdeklődést mutatja, hogy az intézet által megkérdezett 15–39 évesek közel harmada a közösségi médiában is gyakran olvas/néz/hallgat tudatos étkezéssel kapcsolatos tartalmakat, ami elsősorban a nőkre és a budapestiekre jellemző. Az online információforrások kiemelten fontosak: a fiatalok fele rendszeresen tájékozódik online egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban. Az egészséges táplálkozás fókuszba kerülése nem csupán magyarországi sajátosság: az Eurostat felmérései szerint az Európai Unióban ugyan a fiatalok döntő többsége saját bevallása szerint jó egészségi állapotnak örvend, mégis minden ötödik nő és minden hatodik férfi krónikus betegségekről számolt be a 16–29 éves korosztályban. A WHO 2024-es jelentése szerint Európa-szerte egyre kevesebb serdülő étkezik napi rendszerességgel zöldséget vagy gyümölcsöt, pedig napi öt gyümölcs és zöldség fogyasztása ajánlott a felnőttek egészségmegőrzése érdekében.

Fotó: Pxhere; Pexels