Töretlenül hisszük, hogy valódi gasztronómiai forradalomról csak akkor lehet majd Magyarországon beszélni, ha nemcsak Budapesten, de vidéken is kedvünkre válogathatunk a színvonalas éttermek között. Szeged sokáig jobbára a különböző minőségű halászleveiről volt ismert, a helyzet azonban mára nagyot változott. A Tiszavirágban innovatív és színvonalas konyhával találkoztunk.

Szeged belvárosában, egy csöndes utcában, a zsinagógától nem messze található a Balassa-ház, amelyben szálloda és egy étterem-kávézó működik. A Tiszavirág az a la carte mellett 12-15 óra között napi ajánlattal is kedveskedik a vendégeknek. Mi is egy ilyen ebéd menüre tértünk be a kellemes hangulatú étterembe.

Sok jót hallottunk a helyről, de más olvasni és megint más kóstolni. Az étlapon két-két előétel-leves, illetve főétel közül választhatunk, ha három fogást rendelünk, desszertet is kóstolhatunk. Utóbbit nagy kár lett volna kihagynunk, de ide még visszatérünk.

A tonhal saláta és a csicsóka leves közül az utóbbival kezdtünk. És milyen jól tettük! A leves habos, krémes, nagyon enyhén savanykás, amelyben puha, édes gesztenye darabok bújtak meg. Az említett ízekre kicsit ráerősített a retekcsíra, és az apróra vágott zöldhagyma, valamint a finom olívaolaj. Élvezet volt minden kanál.

Második fogásként zöldség curry kenyérlepénnyel, valamint csirkecomb babbal kínálkozott alternatívaként, mi újra csak utóbbi mellett döntöttünk. A filézett combot feltekercselve készítették el, a hús leírhatatlanul szaftos, puha, ízletes, a megpirult bőr igazi korona.

Kíváncsiak voltunk, vajon, hogyan passzol majd a hús mellé kínált petrezselymes fehérbab, ám az édeskés paszuly jó kísérője volt a húsnak. A köretet díszítette néhány al dentére főzött sütőtök kocka és karikára szeletelt zöldhagyma. Nagyon jó tányér, nincs túlbonyolítva, mégsem unalmas, technikailag pedig tökéletes.

És ekkor jött még csak a már említett tányérdesszert, amelynek neve (csoki, kókusz, banán) nem sokat árul el arról, milyen finomság vár a vendégre. A banán fagylalt formában került a tányérra, a másik két alkotóelem két különböző textúrában. Jó minőségű csokoládéból nem túl édes mousse készült, továbbá keksztallér, míg a kókusz pillecukorra hajazó kockák, valamint hab formájában jelent meg. Úgy tökéletes, ahogy van, nagy kár lett volna kihagyni.

Az ebéd végén rendeltünk még presszókávét, amely olaszos pörkölésű kávéból főtt le, gazdag, aranybarna habbal, forrón szolgálták fel. A pörkölés nem a mi ízlésünk, de ettől függetlenül korrekt volt a fekete. A háromfogásos ebédmenü 2850 forint, ami tekintve az innovációt, a tökéletes hőmérsékleten asztalra kerülő fogásokat, az alkalmazott technikákat és alapanyagokat, valamint az ízharmóniát, mindenképpen jutányosnak mondható. Annak fényében pedig különösen, hogy a személyzet nem tolakodó, ellenben kedves, informatív és előzékeny.