A juh ágazatban nagy potenciál rejlik, ez nem csak gazdaságilag kiaknázandó lehetőség, de promócióra érdemes érték is – hangsúlyozták a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat képviselői a közösen megrendezett, kóstolóval egybekötött sajtótájékoztatón a Ferdinánd Monarchia Étterem és Sörházban.

A rendezvény a juh- és bárányhús fogyasztásának ösztönzését, valamint az egészséges étkezést és a hagyományokból ismert magyar ételek étrendbe történő visszaiktatását célozta azzal, hogy a rendezvényen nemcsak bemutatta a juh és kecske ágazat termékeit, de a szó szerint ízelítőt adott a belőlük készíthető ételek választékából is.

Export helyett hazai fogyasztás

Az esemény – némiképp szomorú – apropóját a rendszerváltoztatás óta tapasztalható trend adta, miszerint az egy főre jutó juh- és kecskehús fogyasztása hazánkban drasztikusan csökkent. Mint azt Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, a bárány és birka 90 százaléka ma, „békeidőben” már főként exportra megy. Igaz, békeidő 2019-ben, a koronavírus-járvány kitörése előtt volt legutóbb – tette hozzá. Magyarországon azonban gyakorlatilag az utóbbi három évtizedben megszűnt nemcsak a fogyasztói réteg, de a vágóhídi feldolgozás is, ami a lakossági fogyasztást elősegíthetné akár azzal is, hogy konyhakész termékeket küld az áruházak húspultjaiba.

Holott a kiskérődzők fogyasztása élettani és ökológiai értelemben is nyereséges. Előbbit számtalan kutatás bizonyította már – a hazánkban tartott állatok nagy része ráadásul bio minősítésű – míg utóbbiról elég annyit elárulnunk: a juh például kevéssé abrakfogyasztó állat, ezért energiaigénye is alacsonyabb más háziállatokénál.

Intézményi háló

Bátor Árpád szólt a szakmaközi szervezet céljairól is. A promóciós tevékenység két stratégia mentén halad: egyrészt a prémium kategóriás bárányhúsok népszerűsítését elsősorban a HORECA szektorban végzi a szakmaközi szervezet, míg a felnőtt vágójuhból készített ételeket főként állattenyésztési rendezvényeken, vásárokon népszerűsítik.

A szakember szerint az egyre szigorodó állatvédelmi törvények nagyon megnehezítik és megdrágítják az élőállat szállítását, ezért kiemelt fontosságú lenne a hazai vágókapacitás bővítése. Mint fogalmazott, várhatóan egy-két vágóhíd beindul majd a közeljövőben, és ezeknek a vágóhidaknak lesz feladata a konyhakész termékek előállítása is.

A szakmaközi szervezet elnöke üdvözli a kiskérődző ágazatban megjelenő állatjóléti támogatást, amely az elkövetkező években jelentősen hozzájárulhat az állomány egészségügyi helyzetének és az ágazat jövedelmezőségének javulásához.

Legelőre!

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke emlékeztetett: a magyar bárány kiváló minőségű: „ha nem így lenne, nem lenne ekkora az export mértéke”, közölte. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy a kiskérődzők „nem versengenek az emberrel”, hiszen az általuk hasznosított gyenge termőterületeken emberi fogyasztásra alkalmas termékeket nem lehet termelni, összességében tehát így összhangban van a juh- és kecsketartás a természettel.

A legelőre alapozott bárányhústermelés fenntartható módja az élelmiszerelőállításnak, és a természet védelme mellett különleges gasztroélményt is biztosít a fogyasztóknak – emelte ki. Zászlós Tibor arra is rámutatott: nagy szükség lenne egy országos gyepregiszterre, amely a gyepet nem csak, mint a fűfélék biodiverzitását tartja számon, hanem segít visszaállítani az eredeti, éghajlatnak megfelelő gazdálkodást is.

Ízelítő

Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem séfje, a rendezvény házigazdája elmondta, hogy a juh- és kecskehús fogyasztása évszázadokra nyúlik vissza a magyar étkezési szokásokban, és nagy értéket képvisel a gasztronómiában. A rendezvényen kóstoltatott ropogós báránysült, burgundi kecske és bárányragu, báránypörkölt juhtúrós sztrapacskával, valamint a fűszeres sült bárányborda mind bizonyíték a juh- és kecskehúsból készült ételek változatos és ízletes elkészítésének.

A vendéglátásban a juh- és kecskeágazat termékei kifejezetten keresett ételeknek számítanak, a fogyasztók pedig megkövetelik a magas minőséget, ezért nagy igény van a HORECA szektor részéről a megbízható, jó minőségű juh és kecske termékekre – zárta beszédét Martin Imre.

A kóstolt ételek mindegyike hordozta az állatokra jellemző ízjegyeket: összességében meghozta a kedvet a bárány, a birka és a kecske fogyasztásához, legyen szó húsról vagy tejtermékekről.