Nem hagyják veszni az értékeket

Írta: Sárréti Anita, dátum: .

A bárzongorázás műfaja legalább száz éves, ám sajnálatosan a megszűnés fenyegeti. A Magyar Bárzongoristák Egyesülete azért alakult meg, hogy ezt az értékes, nagy hagyománnyal rendelkező, különleges művészeti ágat megmentse, és támogassa a jelenleg is aktív zongoristákat, művészeket.

 

A kávéházak, bárok elterjedésével egyre nagyobb igény mutatkozott az élő zenére, így sok helyen jelentek meg muzsikusok. Idővel rendkívüli tudással rendelkező, nemzetközi szinten ismert és elismert művészek, zongoristák, zeneszerzők játszottak egy-egy helyen. Szinte mindenki ismeri Cziffra György, Szabó József, Horváth Jenő, Seress Rezső (ki ne ismerné a Szomorú vasárnap című slágerét?), Tóth Menyus, Kertész Kornél, Martiny Lajos, Turán László, Garay Attila, Orosz János, Szirmai Zoltán, Balogh Tibor vagy Torma Rudolf nevét.

barzongorista 03

A kávéházak, presszók, bárok számának drasztikus csökkenésével az a tér is eltűnt, ahol e képzett zenészek felléphetnének, szórakoztathatnák a közönséget. Ezért alapították meg a közelmúltban ismert zenészek a Magyar Bárzongoristák Egyesületét– A tevékenységi körünkbe tartozik az érdekképviselet, országos szintű bárzongorista fesztiválok rendezése, a műfaj újjáélesztése, felvirágoztatása – részletezte Nyári Gyula László, az egyesület elnöke, miért alapították meg a szervezetet. A Magyar Állami Operaház zongoraművésze hozzátette: céljaik közé tartozik még, hogy a bárzongorázást, mint műfajt megmutassák a határontúli magyarságnak is, továbbá a stílusban magyar zeneszerzőit, műveit megismertessék.

barzongorista 02 ng

Úgy látják ugyanis, hogy a neves szerzők szenzációs szerzeményeit leginkább a bárzongoristák tartották életben, így a műfaj képviselői nélkül e művészet és a csodálatos zeneszerzők is feledésbe merültek volna. – Országunkban ilyen kincseket nem engedhetünk elveszni, kihalni! – hangsúlyozta a művész.

Nyári Gyula László kifejtette: ezt a sokszínű, sokrétű zongorajátékot, ami minden stílusra kiterjed (operettek, operarészletek, musicalek, régi és mai magyar slágerek, filmzenék, amerikai sztenderdek, francia chansonok, klasszikus darabok), s már csak a negyven év feletti korosztály birtokolja magas szinten. – Nincs utánpótlás, ezáltal a képzés elengedhetetlen a következő nemzedéknek, hiszen a szakma továbbadása nélkül megszűnik ez a művészet és vele együtt feledésbe merül számtalan magyar zeneszerző csodás műve – figyelmeztetett a zongoraművész.

barzongorista 04

Számos nemzet, így Franciaország, Spanyolország, Olaszország vagy Oroszország becsüli és büszke saját zeneszerzőire, így mi, magyarok sem felejthetjük el zeneszerzőinket, akik több tucat csodálatos dallamot és dalszöveget hagytak ránk, melyeket a bárzongoristák tartottak életben. Nyári Gyula László azt is kiemelte, nemzetközi szinten ugyancsak ismertté kell tenni ezeket a zseniális szerzeményeket, mint ahogy például az egész világ ismeri Edith Piaf dalait, Michael Legrand vagy Cole Porter világhírű számait.

Szerinte Horváth Jenő vagy Seress Rezső legalább ilyen szintű zeneszerzők, zongoristák, művészek voltak. – Ha 10 ezer kilométerrel nyugatabbra születnek abban az időben, a mai napig ismerné a világ a nevüket. Ezen változtatni kell, legyenek ők is olyan nemzetközi hírűek, mint a Nyugaton tevékenykedő „kollégáik”, a jelenleg élő, egy életet rááldozó nagytudású bárzongoristák közreműködésével, interpretálásával! – jelentette ki Nyári Gyula László.

 

Fotó: MBE, Pixabay

 

Nyomtatás