Csokoládé: a minőség mindenek előtt

| Gourmet Riporter | Reflektor

Húsvéti édességekből kisebb forgalmat bonyolított le a tavalyi húsvéti szezonban az élelmiszer-kiskereskedelem, mint egy évvel azelőtt – hangzott el egy közelmúltban rendezett eseményen. A tavalyi húsvéti időszakban 3,6 milliárd forintért, mintegy 768 tonna csokoládétojást, csokoládényulat és egyéb ünnepi ajándékot adtak el a boltokban.

Értékét tekintve hét, a mennyiség szempontjából pedig tíz százalékkal csökkent a forgalom a tavalyelőtti húsvéti szezonhoz képest. Többek között ezt állapította meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat kiskereskedelmi indexe. A teljes édességpiacon megfigyelhető, hogy értékben növekszik, mennyiségben pedig enyhén csökken a piac. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a fogyasztók a jobb minőség felé kezdenek fordulni, azaz inkább kevesebb, de drágább édességeket választanak.

Továbbra is a csokoládényúl a legkedveltebb a vásárlók körében: a szezonális édességek teljes – forintban mért – forgalmából a csokoládényúl mutatója 41 százalék maradt (immár harmadik éve vezetnek a nyulak), míg a csokoládétojás piaci részesedése 39 százalék. E két termékcsoportot tavaly a hagyományos és a speciális húsvéti csomag követték, együttesen tíz százalékos aránnyal. Az egyéb csokoládéfigurák, a kacsa, a bárány és a csibe aránya nyolc százalékot ért el tavaly, csakúgy, mint az megelőzően egy évvel.

nyul tojasA Magyar Édességgyártók Szövetsége tavaly év végén, a karácsonyi szezont követően készíttetett átfogó kutatása szerint a vásárlók háromnegyede vásárolt az ünnepi időszakban csokoládéfigurát, átlagosan öt darabot. A vásárlók kétharmada saját gyermekének vagy unokájának szerez be finomságot, ám minden második vásárló partnerét, házastársát is meglepi, míg minden negyedik-ötödik csokimikulás-vásárló szintén gondol a barátokra, kollégákra.

A figurák vásárlásakor az elsődlegesnek ítélt vásárlói szempontok a csokoládéhoz kötődnek: a legfontosabb, hogy valódi csokoládéból készüljön, ezt követi, hogy tej, ét, fehér vagy ízesített az adott csokoládé. Csak e szempontok után következik az ár. Hosszú évek munkájának eredménye, hogy a bevonómasszából készült „csokoládék” úgy tűnik, teljesen kikopnak a kereskedelemből. A valódi csokoládéból készült figurák értékbeli részesedése 2006-ban még alig haladta meg az ötven százalékot, ma viszont már 93 százalékos részesedésük.

Az előző esztendőben vált először igazán látványossá a speciális igényeket kielégítő édességválaszték bővülése, ami idén húsvétkor is folytatódott. Glutén-, cukor-, laktózmentes édességek és paleo csokoládék is megtalálhatók voltak a boltokban. Ezeken kívül hihetetlen az ízválaszték is: cukorkával, különféle alkoholokkal, diákcsemegével töltött figurák és tojások sokasága közül válogathattunk az üzletekben. Sok esetben az alapcsokoládé is karamell vagy gyümölcsdarabkákkal, esetleg mentollal ízesítve került a polcokra.

Sánta Sándor, a szövetség elnöke szerint az édességpiac még mindig képes fejlődni. A Nielsen a közelmúltban kiadott kereskedelmi analízise szerint Nyugat-Európában az élelmiszerpiac növekedésének 61 százalékát a frissáru és az édesség/snack eladások adták. A felmérésben szereplő kilenc legjelentősebb nyugat-európai piacon a vásárlók 4,3 milliárd euróval többet költöttek 2016-ban hasonló termékekre, mint az előző évben, ami 0,9 százalékos növekedést jelent. Ebből az édesség 1 milliárd euróval vette ki a részét (23%).

Jubileum. A közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Magyar Édességgyártók Szövetsége, amelyet 12 vállalat alapított. Érdekes, hogy ezek közül ma már csupán egyetlen olyan van, amelyik ugyanabban a formában, ugyanazokkal a tulajdonosokkal és ugyanazon a néven működik. Ma már 25 tagja van a szövetségnek, termelésük a hazai piac több mint 85 százalékát adja.

Címkefelhő